Mészáros Balázs: Arrabona - Múzeumi Közlemények 50/2. (Győr, 2012)
Tanulmányok - Tóth László: A győri és Győr környéki nemes Kálóczy család története
ARRABONA 2012. 50/2. TANULMÁNYOK veltségű, tiszta jellemű, radical elvű, becsületes jó hazafit” nagy fölénnyel választották meg. A választás valódi „nemzeti ünnep” volt, ahol a győri hölgyek a „nap hősének”, a harminc éves Kálóczy Lajosnak, a megválasztott országgyűlési képviselőnek egy nemzeti lobogót nyújtottak át elismerésül.94 A nemzetgyűlésben Kossuth híveként a radikális közösség tagja, széleskörű perszonális kapcsolatai révén ismert, népszerű és befolyásos politikus lett. Nagy hatású felszólalást tett a házszabály 59. és 60. pontjával kapcsolatban. Kijelentette, hogy zsarnokságnak fogja tekinteni, ha a kisebbség szerepének a véleményét negligálják a törvényből. Részint ennek hatására az ominózus két pontot kihagyták a házszabályról szóló törvényjavaslatból. Utóbb Lukács Sándorral együtt kiállt amellett, hogy a bevonuló magyar újoncokat magyar ezredekbe sorozzák.95 „Az országgyűlésen egyike volt a legnépszerűbb és legbefolyásosabb politikusoknak, Kossuthnak és a politikai vezéreknek szeretett és hűséges barátja” volt. Követte Kossuthot Debrecenbe az országgyűlés fogyatkozó tagjaival és „a 49-iki függetlenségi nyilatkozat okmányán tüntetőén szép vonásokkal valósággal kirajzolta a Kálóczy Lajos manupropriát”. Ezeket a szép ívű gondolatokat Szávay Gyula, költő, lapszerkesztő írta Kálóczy Lajos már említett nekrológjában. Ez a szépen kirajzolt aláírás lett végül Kálóczynak a felségsértő, nagy „bűne”, s emiatt kellett Rónay Jácint bencés szerzetes barátjával hetekig a Hortobágyon bujdosnia és hamis útlevéllel Lengyelországon keresztül emigrációba vonulnia. Rónay Londonban, míg Kálóczy eleinte Brüsszelben, majd az általa nagyon kedvelt Párizsban telepedett le. Ott „együtt laktam Teleki László gróffal, s ekkor közte és köztem benső baráti viszony fejlődött ki” — írta Kálóczy egy visszaemlékező levelében.96 Több mint húsz hónapi emigrációja során Franciaország mellett Angliában is megfordult, tanulmányozta a polgári társadalom gyakorlati működését. Elsajátította a nyelveket, figyelte a politikai élet eseményeit, a polgári miliő alakulását és az élet mindennapjait, és mindeközben európai műveltséget szerzett. A hontalanságot azonban nehezen viselte, nagyon hiányzott neki otthona és a hazája. 1852-ben mindenre elszántan, önként hazatért és a legrosszabbra számítva jelentkezett a gyászos emlékű Neugebäudeban (Újépület) lévő térparancsnokságon. A börtönbüntetést elkerülte, de internálták Mindszentre, a család Győrhöz közeli birtokára, amit nyolc éven át csak engedéllyel hagyhatott el. A mindszenti udvarházban régészeti és numizmatikai magánstúdiumot folytatott. Gyűjteni kezdte a történeti múlt értékes relikviáit, kiemelten kezelte az 1848-as forradalommal és szabadságharccal kapcsolatos emlékeket és tárgyakat és kutatta Győr vármegye múltjának évszázadait.97 Csak a Bach-korszak végén szűnt meg a vidéki száműzetése. Visszajött Győrbe és azonnal bekapcsolódott az alkotmányos élet szervezésébe. 1860-ban elvetette az Októberi Diploma által kilátásba helyezett, az 1848 előtti régi rendi jellegű társadalmi formációt és felvetette az 1848-ban választott megyei bizottmány újbóli életre keltését. Bizonyára neki is lehetett szerepe abban, hogy Győrött a megyei bi60
