Mészáros Balázs: Arrabona - Múzeumi Közlemények 50/2. (Győr, 2012)
Tanulmányok - Tóth László: A győri és Győr környéki nemes Kálóczy család története
TÓTH LÁSZLÓ A GYŐRI ÉS GYŐR KÖRNYÉKI NEMES KÁLÓCZY CSALÁD TÖRTÉNETE Tóth László A GYŐRI ÉS GYŐR KÖRNYÉKI NEMES KÁLÓCZY CSALÁD TÖRTÉNETE Az utolsó nemesi összeírás (scriptura nobilitaria) 1842-ben történt hazánkban, így értelemszerűen a vármegyében is, melynek eredményét dr. Reiszig Ede történetíró közölte dr. Borovszky Samu Győr vármegye történetéről szóló kötetében.1 A „szokatlanul gazdag” nemességi lista 1063 helységet érint. Egy-egy településen természetesen több nemesi család is élt és egyes nemeseknek több faluban is voltak birtokaik, emiatt a falvak neve sokszorosan ismétlődik. A nemesi összeírásban többféle településtípus is szerepel: városok, falvak, községek, tanyák, majorok és puszták, melyekben 2457 nemest, illetve családot regisztráltak abc sorrendben. A felsorolásban szerepelnek a szőkébb régióban élő nagybirtokos arisztokrata családok és egyházi birtokosok, de ezek száma alacsony. Az armalista nemesek, akik a nobilizációkor csak nemesi oklevelet kaptak, birtokot nem nyertek el, a nemességi listán óriási számbeli fölényben voltak. Ide tartoztak továbbá nemesi rangú megyei és városi tisztviselők, a tudós értelmiség, jogakadémiai professzorok, lelkészek és a bencés szerzetesek, akik szintén szerepelnek a szóban forgó nemesi összeírásban. Jelenlegi írásunkban egy győri, illetve Győr vármegyei armalista család történetét dolgozzuk fel: mintegy 13 nemzedék több száz éves életútját követjük nyomon. A család „ősatyja,” Kálóczy György több mint négyszáz éve, 1610-ben nyerte el az armálist az uralkodónak és a nemzetnek kiválóan végzett szolgálataiért. Ezzel a családtörténeti tanulmánnyal tehát a nemes Kálóczy család előtt tisztelgünk és emlékezünk valamennyi Kálóczyra, az élőkre és több nemzedéket kitevő sok-sok Kálóczy ősre. A Kálóczyak eredete Kázmér Miklós a régi magyar családnevek szakavatott kutatója, nyelvész, nyelvtörténész, aki sokáig oktatott az ELTE nyelvészeti tanszékén, kidolgozta a régi magyar családnevek eredeztetését.2 Az ő megbízható szakvéleménye szerint a Kálóczy családnév a Fejér megyei Kálóz helynévből ered, amely származási helye (szülőhelye, lakóhelye), de birtoka is lehet valamelyik Kálóczy ősnek. Ebben az esetben tehát a földrajzi név egyben nyelvészeti tényadatként is fungál, amely „a névadás és az elnevezés legfőbb szellemi alapja, motivációja”.3 Az is lehetséges, hogy egy Kálóczy felmenő birtokot szerzett Kálózon öröklés vagy vásárlás útján. Nem mellékesen megjegyezendő, hogy az 1610-es nemesi oklevélben Kálóczy György és utódainak neve Kálózy alakban szerepel. Talán igaz a latin bölcseleti mondás: Nomen est omen! A név az jel! Bizonyító alapot, egyben intő figyelmeztetést jelenthet a formai-nyelvészeti azonosság a családnév és a település elnevezése között. 37
