Mészáros Balázs: Arrabona - Múzeumi Közlemények 50/2. (Győr, 2012)
Tanulmányok - Tóth László: A győri és Győr környéki nemes Kálóczy család története
ARRABONA 2012. 50/2. TANULMÁNYOK Kázmér koncepcióját és eredményét igazolják a XIX. századi nagy történészek és biográfusok, Nagy Iván4 és Kempelen Béla adatai,5 továbbá Csánki Dezső történetföldrajzi munkássága6 és a XX. században Kiss Jenő nyelvész akadémikus megállapításai. Öt tudós elme egybehangzó állítása szerint tehát a Kálóczy családnév mindenképpen kapcsolatba hozható Kálóz helységgel.7 Kiss Jenő akadémikus professzor szerint „a Kálóczy családnév eredetéről a Kázmér-féle könyvben olvasható adatok és eredeztetés megbízható. Azzal bizony számolni kell, hogy a családnevek eredetéről rengeteg tudománytalan vélekedés forog közszájon. A közszók eredet magyarázata is sok tudást, ismeretet feltételez, a tulajdonneveké, ha lehet, még többet. S az utóbbi esetben történeti, nemcsak nyelvtudományi ismeretek is nagyban kívántatnak. Mivel pedig az írásos adatok többnyire hiányosak, gyakorta nehéz a véleményalkotás.”8 Hajdú Mihály 2010-ben kiadott művében, elméleti genealógiai munkájában eredetük szerint osztályozza a magyar családneveket, megkülönböztet pogány kori, apanévi, dűlőnévi, keresztnévi, helynévi, népcsoporti és foglalkozásra utaló eredetű neveket.9 A szerző ezek közül messze a leggyakoribbnak nevezi a helynévi eredeztetést, ami szintén a Kázmér-féle koncepciót igazolja. Ezeknek a tudományos adatoknak és következtetéseknek ellentmond a Borovszky-féle megyemonográfia, amelynek 435. oldalán azt olvashatjuk, hogy Kálóczy György családja „Zágráb vármegyei származású”.10 Tény, hogy Kálózy György nemességét a donatiót követően Zágráb vármegyében hirdették ki. Kálóczy Csabának a győri egyházmegyei levéltárban folytatott újabb kutatásai szerint Zágráb „nemcsak a család 1610-es nemesi oklevélen szerepel, hanem egyes források szerint egyenesen a család származási helyeként jelölik meg”.11 Ebben a diszkrepanciában — úgy tűnik — a nyelvészek álláspontja a megbízhatóbb, ugyanis ők nyelvészettudományi érvekkel támasztották alá, hogy a családnév Kálóz település nevéből ered, ahonnan a család származik. Kissé talán többet tudunk meg a Kálóczy nemzetség és Kálóz falu kapcsolatáról egy, az 1754-es nemesi közvizsgálaton elhangzott tanúvallomásból. Az ülésen Horváth György, a tósziget-csilizközi járás főszolgabírája emlékezett arra, hogy Kálóczy Mihály, a nemességet szerző Kálózy György másodszülött fia, Kálóz faluban lakott és onnét költözött a Győr melletti Vámos községbe, ahol birtokot vásárolt.12 Horváth főszolgabíró tanúvallomása perdöntő jelentőségű, ugyanis megerősíti a nyelvészeti tudományos hipotéziseket, amelyekre a tudósok tudományos álláspontjukat építették, s így elfogadhatónak tűnik, hogy Kálóz település nevéhez kötődik a Kálóczy családnév.13 Kálmán Béla nyelvész-kutató véleménye fontos adattal egészíti ki a fenti megállapításokat. Munkájában ő is elsősorban a helynevekben kereste a családnevek eredetét, ám utalást tett a káliz népcsoport és Kálóz település kapcsolatára: „A honfoglalás után tovább bővült a népek és törzsek ismerete, részben a különféle töredéki betelepülések után is. Török nép volt a kaliz, melynek neve Kálóz és Kalász helynevekben maradt fenn.”14 Egy másik nyelvész, Pais Dezső szintén a kálizok 38
