Mészáros Balázs: Arrabona - Múzeumi Közlemények 50/2. (Győr, 2012)
Tanulmányok - Claudia Wunderlich: Késő nazarénus, késő romantikus és kártyatervező: A Kupelwieser-tanítvány Unger Alajos újrafelfedezése
CLAUDIA WUNDERLICH KÉSŐ NAZARENUS, KÉSŐ ROMANTIKUS ÉS KÁRTYATERVEZŐ... 8. kép Piero della Francesca: Krisztus megkeresztelése, tempera, fa, 1448-1450 (National Gallery, London) 9. kép Piero della Francesca: Konstantin álma, freskó, 1452-1456 (San Francesco bazilika, Arezzo) A keresztelési jelenet feletti képrészen egy álomjelenet látható. A kompozíciót tekintve Piero della Francesca (1415-1492) Konstantin álma című freskójára emlékeztet, amely a Szent Kereszt freskóciklus részeként az arezzói San Francesco templomban látható (9. kép). A történelmi álmok megfestésének sorát folytatva a késő nazarénus Moritz von Schwind is festett álomjeleneteket (Der Traum des Gefangenen, 1836, Neue Pinakothek, München; Der Traum des Erwin von Steinbach, 1853, Galerie Schack, München). Unger álomjelenete Géza nagyfejedelmet ábrázolja, akinek megjelenik Szent István diakónus, fiának későbbi védőszentje. Az isteni akaratot közvetítő álomban a szent közli Gézával, hogy fia fog születni — amit a képen egy csecsemő szimbolizál — és, hogy ez a fiú lesz Magyarország apostoli királya — amit a képen egy a Szent Koronától jól láthatóan különböző korona26 szimbolizál. Az egyszerűen csipkézett koronához hasonlót egy I. Ferdinánd magyar és cseh királyt ábrázoló 1702. évi rézmetszeten találunk.27 A Vajk-kép hátterében a magyar királyság eredeztetésének két egymással szembenálló hagyománya jelenik meg. Jobb oldalon a magyar törzsek hagyományos viseletű lovas tagjai és a párducbőrbe öltözött, fehér lovon lovagló Árpád fejedelem az Árpádokat reprezentálják. Ez az a hagyomány, amelyet Anonymus a Gesta Ungarorumban már 1200 körül rögzített. (Farkas 1931, 122.; Ötvös 2013, 4—6.) 149
