Mészáros Balázs: Arrabona - Múzeumi Közlemények 50/2. (Győr, 2012)
Tanulmányok - Félix Teichner: A római tájkultúra hosszútávú hatásának kérdése a Marcal és a Rába vidékén
ARRABONA 2012. 50/2. TANULMÁNYOK zakkal, amelyek a geofizikai képeken és a légifelvételeken is a római településmagtól délre és keletre több száz méteres területen sorakoznak (3. kép, Dombiföld 2).56 A beépített területnek ezt a részét alapárkok és oszlophelyek strukturálják, ahogy azt már a tervásatások során megfigyelték.57 Az elmúlt években végzett terepbejárások, illetve a leletmegoszlással kapcsolatos megfigyelések is alátámasztják azt a feltételezést, hogy a 117-120 méteres tengerszint feletti magasságban elhelyezkedő település egy Rába parti császárkori „római” településmagból és egy jóval kiterjedtebb bennszülött településrészből állt. A római császárkori leletanyag szignifikánsan a kőépítkezéssel jellemezhető nyugati településterületen (Dombiföld 1) koncentrálódik. A csatlakozó déli és keleti területeken ezzel szemben a római kor előttről és a kora középkorból ismert kerámiaformák és -típusok vannak többségben. Dombiföld 2 lelőhelyről emellett a kora Árpád-kori fémfeldolgozás nyomai is előkerültek.58 A római településmag lakottságának időhatáraira és intenzitására vonatkozó határozott megállapítások a győri múzeumban őrzött mursellai régészeti leletek történeti és statisztikai kiértékelését követően lehetségesek. Gondolunk itt egyrészt azokra a különböző, fémdetektoros bejárásokból származó éremleletekre, amelyeket még nem említ az FMRU 1993-ban megjelent kötete (9. kép). Ugyanezeknek a felszíni kutatásoknak köszönhető több mint 400 darab bronzfibula, amelyet további kisebb fémleletek, különösen militaria anyag egészít ki. Az előkerült nor-pannon típusú fibulák száma önmagában alátámasztja, hogy a korai császárkorban a lelőhely sűrűn lakott volt (4. kép). Másrészt megkezdődött a Szőnyi Eszter ásatásain előkerült sigillata anyag tudományos kiértékelése is.59 A korábbi beszámolók a Pó-vidéki bevonatos kerámia és az importált tojáshéjáruk magas arányát, illetve a későbbi közép- és kelet-galliai termékek egyidejű hiányát állapították meg, s amennyire ez ma megítélhető, ennek az újabb vizsgálatok sem mondanak ellent. A DFG-projekt keretében végzett terepmunkák eddigi eredményei alapján tehát érdemes újrafogalmazni az őslakos népességelemekkel, a római uralom kezdetén végbement kulturális változással és Mursella municipium tényleges városi fejlődésével kapcsolatos kérdéseket. Környezetrégészeti kutatások Mursella környéken Mursella municipiumi rangra emelését az ókortörténeti kutatás a Hadrianus kori római provincia-igazgatás tudatos lépésének tartja, amely a deserta Boiorum területének integrálására irányult.60 A kelta boiok és a dákok közti ütközőzóna római kor előtti, illetve kora római kori népesség-szubsztrátumának kérdése Mócsy András 1959-ben megjelent alapvető munkája óta foglalkoztatja a régészettudományt.61 Ma általánosan elfogadott vélemény, hogy a Kr. u. I. században kelta maradványokból, germán bevándorlókból és római telepesekből álló, meglehetősen heterogén népesség élt a területen.62 14
