Mészáros Balázs: Arrabona - Múzeumi Közlemények 50/2. (Győr, 2012)

Tanulmányok - Claudia Wunderlich: Késő nazarénus, késő romantikus és kártyatervező: A Kupelwieser-tanítvány Unger Alajos újrafelfedezése

ARRABONA 2012. 50/2.

TANULMÁNYOK

Moritz von Schwind: Szent István király, 1824 (Weigmann 1906 alapján)

gary) A Legenda Auretíban is szereplő Szent Kereszt legenda szintén a keresztesek témájához kapcsolódik, (Aronberg Lavin 1990, 99.; ÖHL: Tag der Kreuzfindung) amennyiben keresztény lovagokkal és uralkodókkal biztosított szimbolikus kapcsolatot, (Uo. 114.) akárcsak Szent István és a magyar királyság esetében, amelynek hatalmát szintén a kereszt szimbolizálta.21

A kép felső középrészét lehatároló függönyön egy latin22—és nem magyar—zsoltáridézet olvasható: Beata gens cujus est Dominus Deus ejus; populus quem elegit in hereditatem sibi.23 (Vo. Skovgard-Petersen 2001,24f.) A verset Unger valószínűleg Fessler Ignác Aurélnak németül és német szellemben írt, de inkább egy történelmi regényhez, semmint modern történeti munkához hasonlítható Gemälde aus den alten Zeiten der Hungarn: Die drey großen Könige című könyvéből, annak a Szent István legendát feldolgozó részéből vette át24 — latin fordításban. (Fessler 1809, 47f.) 1843/44-ig Magyarországon legalábbis részben a latin volt a közigazgatás és a tudomány nyelve, (Klimó 2003, 30f.)25 s így ezt — ahogy arról még lesz szó — olyan utalásként értelmezzük, amely a festmény ideológiai-politikai interpretációjában segítségünkre lehet.

Szöveg és kép összekapcsolásával Unger a nazarénus művészetre jellemző jelentésrögzítés eszközét alkalmazza (anchorage), amely azonban úgy nyújt támpontot a kép interpretálásához, hogy közben nem szünteti meg teljesen annak többértelműségét. (Grewe 2009, 147f.)

148