Mészáros Balázs: Arrabona - Múzeumi Közlemények 50/2. (Győr, 2012)
Tanulmányok - Claudia Wunderlich: Késő nazarénus, késő romantikus és kártyatervező: A Kupelwieser-tanítvány Unger Alajos újrafelfedezése
CLAUDIA WUNDERLICH KÉSŐ NAZARENUS, KÉSŐ ROMANTIKUS ÉS KÁRTYATERVEZŐ... 6. kép Moritz von Schwind - Joseph Kriehuber: Zrínyi kirohanása, litográfia, 1835 körül (Weigmann 1906 alapján) és a római Casino Massimo nazarénus freskóiból is, és ezeket a hatásokat egybeolvasztva alakította ki saját művészetét. (Vancsa 1973, 77.) Az Unger-kép irodalmi forrása a történetíró Mailáth Jánosnak a győri ostromról a bécsi Der Wanderer folyóiratban megjelent leírása lehetett. (Mailáth 1817) Emellett azonban valószínűsíthető, hogy Unger Haffner Károly Győr visszavétele, vagy Győrnek újbóli meghódítása című és 1839. június 10-én V. Ferdinánd király jelenlétében Győrben bemutatott színdarabjából további tematikai inspirációt merített.16 Ezt a benyomást erősíti, hogy Unger festett egy az alábbiakban részletesen tárgyalandó képet Szent István királyról is. A Szent Istvánról szóló és Beethoven által megzenésített A magyarok első jótevője című Kotzebue-darabot 1839. június 14-én szintén a király jelenlétében mutatta be a győri színház. Az előadás előtt a közönség a Haydn által megzenésített császári himnuszt énekelte. (Fried 2013,118f; Lám 1935,32.) Mivel Unger óraképének egy részlete mögött is irodalmi-zenei inspiráció fedezhető fel, ebben az esetben sem lehet szó véletlenről. Ezzel együtt az ábrázolt téma hangsúlyosan helyi vonatkozása, amely az esemény és a győri városkép ábrázolásának részleteiben is megmutatkozik, szokatlannak számít — bár kétségtelen, hogy a helyi vonatkozású művészet a nazarénusok programjában is szerepelt. 145
