Mészáros Balázs: Arrabona - Múzeumi Közlemények 50/2. (Győr, 2012)
Tanulmányok - Varga Kálmán: A nagycenki Széchenyi-kastély kutatástörténeti áttekintése, kapcsolódó irodalma és egy kastélymonográfia vázlata
VARGA KALMAN A NAGYCENKI SZÉCHENYI-KASTÉLY KUTATÁSTÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉSE... III. Élet a kastélyban Széchényi Antal és Széchényi Ferenc életmódja, családi élet A gyűjtemények elhelyezése és gondozása Események, vendégek és utazók A kastély személyzete, mindennapi élete IV. A kastély Széchenyi István idejében (1820-1860) A gróf építészetről és lakókörnyezetről vallott elvei Széchenyi viszonya a családi székhelyhez A korszerűsítés jegyében végzett átalakítások az 1830-as években Kastélybéli élet, személyzet, gazdálkodás V. A kastély az utódok alatt 1945-ig A Széchenyi Béla által végeztetett kisebb munkálatok és a dendrológiai kert Az utódok és Cenk, a kastély hétköznapjai A Széchenyi-kultusz kialakulása és a kastély, mint ennek egyik „tárgyiasulása” VI. Pusztulás és rehabilitáció (1945-1973) A családi vagyon államosítása, Széchenyi-sorsok 1945 után A kastély romlása és a műemlékvédelem erőfeszítései A rehabilitáció: helyreállítás és a Széchenyi István Emlékmúzeum megalapítása Források, szakirodalom Képjegyzék Függelék: Genealógiai táblázat (napjainkig) JEGYZETEK 1 A máig legteljesebbnek mondható és a Széchenyiek építkezéseire is részben kiterjedő családtörténeti munka Bártfai Szabó László nevéhez fűződik: Bártfai 1911. A napjainkban is pusztuló széplaki (ma Fertőszéplak) és horpácsi (ma Sopronhorpács) kastélyok építészettörténeti kutatása — leszámítva Szépiáknál egy 2002/3-as részleges helyszíni feltárást — viszont még várat magára. 2 Az építészeti emlékek tudatos, programszerű védelmének európai kezdetei a XIX. század elejére, Franciaországba nyúlnak vissza, hazánkban ez a folyamat a század közepén indult meg. A szervezett és intézményesült műemlékvédelmet az 1881-ben megalkotott törvény (XXXIX.), illetve az ezzel egyidejűleg megalakult Műemlékek Országos Bizottsága (MOB) létrejöttétől számítjuk. 129
