Mészáros Balázs: Arrabona - Múzeumi Közlemények 50/2. (Győr, 2012)
Tanulmányok - Varga Kálmán: A nagycenki Széchenyi-kastély kutatástörténeti áttekintése, kapcsolódó irodalma és egy kastélymonográfia vázlata
ARRABONA 2012. 50/2. TANULMÁNYOK 3 1858-ban alakították meg a MTA Archaeológiai Bizottságát, itt rögzítették először korszakhatárként a szatmári béke megkötésének időpontját. (Az 1711-es évszámot a régészetben ma is tartják.) 4 Rados 1939. 5 Csatkai 1932. 6 Csatkai 1939. 7 Csatkai 1942. 8 A MOB-nak dolgozó számos rajzoló közül talán Myskovszky Viktort (1838-1909) érdemes itt megemlíteni. A XIX. század végétől a kastélyokat is megörökítő fotográfusok köréből feltétlenül ki kell emelni Klösz György (1844-1913), Erdélyi Mór (1866-1934) és Petrás István (1904-1980) nevét. (Megjegyezzük: a MOB 1903-ban alkalmazott először fényképészcéget épületek, közöttük várkastélyok dokumentálására.) 9 Közli: Kriszt 1978. A fénykép készítőjét nem ismerjük. 10 Az 1945 utáni években, évtizedekben elpusztult kastélyok számát nehéz felbecsülni. Az első megbízható adatok 1981-ből valók (Előterjesztés a Gazdasági Bizottsághoz. Veszélyeztetett műemléki kastélyok és középületek. ÉVM, 1981. Forster Örökségközpont, Dokumentumtár), ezek szerint az ekkor műemlékileg számon tartott 412 kastélyból 28 már nem volt meg, 34 üresen állva romosodott és 38 a fennmaradást veszélyeztető rossz funkcióval bírt. 11 Fülöp 1996. A MOB megszüntetését a Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1949. évi 13. sz. törvényerejű rendelete mondta ki. (Magyar Közlöny, 1949. november 16. 223-237.) 12 Voit 1964. 13 Dragonits - Ágostházi 1960, a későbbi kastélyprogramokra: Varga Kálmán 2007. 14 A történeti igazsághoz tartozik, hogy a műemlékvédelem „hibernált” időszakában, 1953-57 között két műegyetemi építésztanár, Ferenczy Károly (1925-2007) és Hajnóczi Gyula (1920-1996) felmérte a kastélyt és állagmegóvási terveket is készített. (Forster Örökségközpont, Tervtár, ltsz.: 2-5.) Munkájuk a későbbi helyreállítás során hasznosult. 15 Voit 1964. 16 Gerőné 1973. 17 Örsi 1976, Örsi 1977 és Varga - Juhász 1966. A tervlapok és térképek tételes leírása: Fatsar, 2008. 18 Példaként említjük: Csenár 1968 és Winkler 1968. 19 Kriszt 1977, Kriszt 1978, Kriszt 1980, Örsi 1981, Kriszt 1982, Örsi 1989 és Ráfael 1990. 20 Varga 1986. 21 Az Emlékmúzeumról szóló tanulmányok és kiadványok közül megemlítjük: Környei 1974/a és 1974/b, Környei 1978, Környei 1983, Környei 1988 és Környei 1991. 22 Készéi 1990 és Kenessei 2000. 23 Készéi 1980, Készéi 1991, Sisa 1992, Sisa 1993, Sisa 1994, Sisa 2001, Tilkovszky 2004, Fekete 2006 és Kelemen 2011. 24 Kubinszky 1979, Mesterházy 1979, Bartha 1994 és Gerzson - Szilágyi 2011. 25 Kastélytörténeti szempontból is gazdag, korábban figyelmen kívül hagyott írásos és képi forrásközléseket találunk többek között Zichy Antalnál (Zichy 1896), Fraknói Vilmos Széchényi Ferenc életrajzában (Fraknói 1902), vagy akár Nagy Lenke művében is (Nagy 1942). 130
