Mészáros Balázs: Arrabona - Múzeumi Közlemények 50/2. (Győr, 2012)
Tanulmányok - Paár Ádám: Liberális demokrata pártok és jelöltek a Horthy-korszak gyúri parlamenti képviselőválasztásain
ARRABONA 2012. 50/2. TANULMÁNYOK Míg a NEPP inkább a polgárság felső rétegét, a tőkés és az államhivatalnoki csoportokat reprezentálta, addig az NDP a közép- és kispolgárság, azon belül is a zsidó kispolgári rétegek pártjaként politizált. A NEPP a kormányzat, az NDP a szociáldemokrata irányzatok szövetségese volt. Nyilvánvaló tehát, hogy a két párt a politikai rendszeren belüli elhelyezkedésük, a kormányhoz és kormánypártokhoz való viszonyuk, a szociológiai bázisuk szempontjából nem kezelhetők egységesen, a liberális elvek és öndefiníció ellenére sem. Ezek a szempontok sokkal többet mondanak a két győri liberális pártról, mintha pusztán az ideológiát vennénk alapul. A mindenkori liberális párt támogatottsága meglehetősen hektikus volt. Hiába volt Győr városában nagyon megbecsült a polgári értékrend és a gazdasági siker, ez még nem jelentett magas szavazatarányt a választáson. Sok múlt azon, hogy a liberálisjelölt milyen ellenfelekkel nézett szembe, és hogy milyen volt az országos politika iránya. Általában elmondható, hogy Győr 1. választókerületében, ahol a jómódú polgárság lakott, a liberális politikának volt támogatottsága, de csaknem megegyező volt a keresztényszocialista irányzat és a vele szövetséges kormánypárt ereje. A korszak választásait az 1. választókerületben mindig a keresztényszocialista irányzat nyerte meg. Ebben szerepet játszott, hogy a kormánypártiak és a konzervatívabb liberálisok is a keresztényszocialista jelöltre vagy listára szavaztak. Azonban a 2. választókerületben a liberálisoknak két választást (1922, 1931) leszámítva nem volt más lehetőségük, mint az MSZDP-re adni a voksukat. Hogy miért a szociáldemokrácia, és miért nem a liberalizmus vált domináns irányzattá ebben a választókerületben, arra az egyes városrészek szocio-geográfiai jellege ad magyarázatot. A 2. választókerület olyan eltérő szociológiai háttérrel rendelkező városrészeket foglalt magában, mint például a kvalifikált szakmunkás- és tisztviselőréteg által lakott Gyárváros, ahol Győr első munkáskolóniája létesült a századfordulón, a betanított munkás és kispolgár hátterű Újváros és az agrárius jellegű Szabadhegy. Meghatározó a munkásság nagy aránya Gyárvárosban, Szigetben és Újvárosban. A munkásság és a kispolgárság számos kerületben, Újvárosban, Szigetben, Szabadhegyen együtt lakott, a gazdasági válságok együtt sújtották őket, ezért elkerülhetetlenül is kialakult valamiféle értékközösség, főleg az 1920-as évek elejének keresztényszocialista, majd az 1930-as évek elejének gömbösi fenyegetése, és az évtized végén megjelenő szélsőjobboldali hullám idején. Az MSZDP munkáspártként is vállalta nem csupán a szocialista, hanem a liberális szavazók képviseletét — ha ellensúlyozni akarta a keresztényszocialista-kormánypárti oldalt, nem is tehetett mást. A polgárság liberális demokrata érzelmű része pedig alternatíva hiányában az MSZDP-re voksolt. Nem véletlen, hogy a szociáldemokrácia a „vegyes” városrészekben sikeresebb volt, mint a nagyipari szakmunkásság által lakott Gyárvárosban, amelyik viszont a keresztényszocializmus fellegvárának számított. Összességében egyetérthetünk Szakái Gyula álláspontjával, aki hangsúlyozta, „Győrben a liberális és szociáldemokrata pártok együttes támogatottsága messze 106
