Mészáros Balázs: Arrabona - Múzeumi Közlemények 50/2. (Győr, 2012)
Tanulmányok - Paár Ádám: Liberális demokrata pártok és jelöltek a Horthy-korszak gyúri parlamenti képviselőválasztásain
PAÁRÁDÁM LIBERÁLIS DEMOKRATA PÁRTOK ÉS JELÖLTEK A HORTHY-KORSZAK ... volt, aki 1897-ben Győrben alapította meg az ország első keresztényszocialista munkásegyesületét, majd 1920 után a liberális irányzat egyik meghatározó személyiségeként politizált. (Gergely 1993) Győr liberális pártjai Győr a közvetítő kereskedelem nagy korszakának lezárulását követően, a XIX. század utolsó évtizedeiben lépett a gyáriparosodás útjára. Az északnyugati régió centruma felduzzadt ipari proletariátusával a két modern tömegmozgalom, a keresztényszocializmus és a szociáldemokrácia fellegvára lett. Azonban Győr, iparvárossá válása ellenére is, megőrizte a polgári ethosz iránti megbecsülést. Nem véletlen, hogy Malasits Géza szociáldemokrata képviselő, akit a Horthy-korszakban ötször választottak meg Győr 2. választókerületének parlamenti képviselőjévé, maga is hangsúlyozta a polgári értékek fontosságát. Egy népgyűlésen a hallgatóságból néhányan követelték, hogy ne polgártársnak, hanem munkatársnak szólítsa őket, ahogyan a szociáldemokrata mozgalomban szokás volt. Malasits erre okosan azt mondta, „maga tiltakoznék az ellen, ha valaki a munkást nem polgárnak tekintené”. (Győri Hírlap, 1926. november 23. 3.) Ezzel Malasits két irányba ütött: egyrészt a szélsőjobboldaliak felé, akik a 19-es események folytán a munkásságot kollektiven hazafiatlansággal vádolták, és ki akarták rekeszteni a nemzetből, másrészt az ortodox marxisták irányába, akik polgár és munkás viszonyát az osztályharc logikájában értelmezték. Malasits az angol „gyakorlatias szocializmus” hívének nevezte magát, és a munkáspolitika célját nem a társadalmi rendszer erőszakos megdöntésében, hanem a nemzetbe való integrálásban látta. A pragmatikus politizálás meghozta az eredményét. A két világháború közötti időszakban a munkásság képviselői végig bent ültek a győri városházán. A két világháború közötti időszakban — az időközi választásokat nem számítva — hat nemzetgyűlési, illetve országgyűlési választást rendeztek meg Magyarországon. Ebből Győrben két választáson indult, illetve indulhatott el liberális párt. 1931-ben a Vázsonyi-féle NDP helyi szervezete, a Győri Gazdasági Párt lépett fel. A NEPP és az NDP egyaránt liberális karakterrel rendelkeztek, de szociológiai bázisuk némileg eltért egymástól. A konzervatív-liberális karakterű, túlnyomórészt a zsidó nagypolgárság prominensei által támogatott NEPP 1922. február 28-án alakult meg. Az NEPP kormánytámogató pártként kiállt a Bethlen-kormány mellett, amelyiktől az antiszemitizmus és a fehérterrorista különítményes szellem megfékezését, a vagyon- és jogbiztonság helyreállítását, a gazdasági viszonyok konszolidálását remélte. A politikai és gazdasági konszolidáció előrehaladásával a párt önálló léte feleslegessé vált, így 1926-ban a kormánypárt budapesti szervezete magába olvasztotta a NEPP-et. (Vida 2011, 228.) 105
