Mészáros Balázs: Arrabona - Múzeumi Közlemények 50/2. (Győr, 2012)
Tanulmányok - Félix Teichner: A római tájkultúra hosszútávú hatásának kérdése a Marcal és a Rába vidékén
FELIX TEICHNER A RÓMAI TÁJKULTÚRA TOVÁBBÉLÉSE A MARCAL ÉS A RÁBA VIDÉKÉN rántsem vált általánossá a mediterrán villagazdaságok elterjedése. Ehelyett az autochton, bennszülöttnek nevezett népesség nyílt színű, gödörházas településeinek sűrű hálózata rajzolódik ki, ami meglepő módon nemcsak a már eddig is feltételezett „elmaradott területekre” jellemző, hanem a birodalmi határ közvetlen hátországában is. Márpedig utóbbi területeket éppen az erős katonai jelenlét miatt általában a provinciális kultúra olvasztótégelyének (melting pót) tartják. Az elmúlt időszakban Bruckneudorf, Mosonszentmiklós-Gergelyhoma, Levél és Győr-Ménfőcsanak lelőhelyeken több korszakon át lakott települések kerültek napvilágra, amelyeknek külső megjelenését a római uralom évszázadai alatt is elsősorban a földbe mélyített gödörházak határozták meg (1. kép).16 A leletmentő ásatások jellegének megfelelően ezeknek a falusi településeknek rendszerint csak a jelenkori építkezések által közvetlenül érintett területét tárták fel, így teljes kiterjedésük tisztázatlan maradt. Az ásatások jelentős adatmennyiségének tudományos feldolgozása még éppen csak megkezdődött.17 A települési folyamatok megértéséhez azonban — és ezt nem csak a Magyar Tudományos Akadémiának a Borostyánkő út nyomvonala környékén végzett kutatásai mutatták meg — a környék, illetőleg a természetes módon kialakult tájegységek környezetrégészeti kutatása is szükséges. Munkaterület A marburgi Philipps-Universität, a heidelbergi Ruprecht-Karls-Universität, a jénai Friedrich-Schiller-Universität és a győri Xántus János Múzeum (mai nevén Römer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum) régészei és természettudósai 2005 óta vesznek részt egy közös interdiszciplináris környezetrégészeti kutatási projektben. A Deutsche Forschungsgemeinschaft (DFG) által finanszírozott, А Кг. и. I. évezred eleji kulturális változások régészeti és palinológiai vizsgálata a deserta Boiorum (Pannonia) területén című kutatás18 a Borostyánkő út és a dunai limes között elhelyezkedő kisalföldi tájegységre fókuszál. A környezetrégészeti vizsgálódások elsősorban a Győr-Moson-Sopron megye déli részén fekvő, a mai Árpás és Mórichida községek közötti területre, vagyis Mursella municipium közvetlen környezetére koncentrálnak. (2. kép) Mócsy András szerint a civitas Boiorum területén Hadrianus alatt alakították ki a római várost,19 és más, jobban feltárt és kutatott pannoniai városok példája nyomán a dunántúli Murselláról is azt tartja a történeti kutatás, hogy a késő antikvitásig központi szerepkört töltött be.20 A dombiföldi tanyától délre fekvő földháton a XIX. század közepe óta ismert volt egy rommező, amelyet a XX. század elején az Itinerarium Antonini a Savaria- Arrabona-Brigetio útvonalra vonatkozó távolsági adatai alapján az antik Mursellaként azonosítottak.21 A római municipium ugyanakkor nem tartozik „a legjobban ismert, még kevésbé a jól kutatott” pannoniai városok közé.22 A település városi rangjáról tájékoztató mindkét kőemléket jellemző módon a város területén kívül fedezték fel. Claudius Galonius városi jegyző (scriba) sírköve a provincia fő-9
