Székely Zoltán: Arrabona - Múzeumi Közlemények 50/1. (Győr, 2012)

Tanulmányok - Horváth Gergely Krisztián: A nemnemes társadalom strukturális sajátosságai Moson vármegyében a rendi korszak végén

ARRABONA 2012. 50/1.

TANULMÁNYOK

JEGYZETEK

1 Részlet az 1810-es évek drágaságának okait vizsgáló bizottság jelentéséből. MmL IVA 502a/62 1258/1816 (1816.10.23.).

2 A helytartótanács 1782. május 2-án kelt 7211. számú határozata alapján az addigi kettő helyett három járásra osztották a vármegyét, majd II. József Győr vármegyéhez csatolta, s újra két járása lett. Moson megye 1791-ben lett ismét önálló, a korábbi két járással. MmL IVA 502b 1098/1845.

3 A megye nemességéhez lásd Dominkovits 1997; 2001; Nagy 1970; forrásközlés szintjén lásd Baán 1942; Lengyel 1943. A XIX. század végére ugyanehhez nyújt kiindulópontot Baross 1893. A Habsburgok magyarországi ágának történetéről rövid áttekintést nyújt Vörös 1988.

4 1870-ben a vármegye népességének 72% német, 17%horvátés 11% magyar anyanyelvű volt. (Major 1878, 118.)

5 Az uradalmi gazdasághoz szorosan illeszkedő tevékenységeiket részletesen tárgyalja Prickler 1995. A boldogasszonyi, gátai és köpcsényi zsidók történetére áttekintően lásd Gold 1970,77-80., 82., továbbá Brettl 2003. Az 1844-es zsidóösszeírás alapján a családfők száma Gátán: 30; Mosonban: 7; Boldogasszonyban: 87; Köpcsényben: 59; Oroszváron: 85; Rajkán: 49. MmL IVA 502b 1798/1844.

6 A magyaróvári uradalom strukturálisan nagy befolyására utal, hogy már 1549-1550-ben is e birtokhoz tartozott a megye portáinak több mint fele (339 db, 54,6%). Súlya a XVI. század végére tovább növekedett, 1593-ra az összes porta 60,7%-át itt írták össze. (Dominkovits 2001, 301., 304-305.)

7 Galgóczy magyarázata szerint a Heideboden ’Hangaföldek’-et jelent, ami a Heidekraut, azaz a hanga után kapta a nevét. (Galgóczy 1855, 58.)

8 A herceg Esterházyak megyebéli jelenlétéhez — különös tekintettel az egyes uradalmaknak a hitbizományba integrált gazdasági szervezetére — lásd Prickler 1995; a család birtoklástörténetéhez Fülöp 1995; az uradalmak 1840-es népességéhez Tobler 2003. A herceg Esterházy család burgenlandi uradalmaihoz áttekintő jelleggel és remek térképekkel lásd Tobler 2005.

9 A köpcsényi uradalomhoz lásd Ernst é. n. [1954], 81-90. A köpcsényi, lajtafalui és gátai uradalom XIX. századi birtoklás- és igazgatástörténetéhez áttekintő jelleggel lásd Bán 1999; Bán 2003.

10 A boldogasszonyi uradalom úrbérrendezés előtti állapotaihoz lásd Ernst 2003.

11 Gróf Zichy Károly halála után 1844-ben gróf Széchenyi István, mint Zichy Mária, Géza, Imre, Rudolf és Ilona gyámja a szentmiklósi uradalmat 757.530 forintért eladta báró Sina Györgynek és Jánosnak. MmL IVA 502a/95 442/1844 (1844.03.04.). Vö. Kiszeli é. n. [2008], 264-265.

12 A parndorfi uradalomhoz lásd Ernst é. n. [1954], 60-65.

13 A heiligenkreutzi ciszterek Moson megyei birtokaihoz lásd Ernst é. n. [1954], 65-81.; Sittinger é. n. [1995]; Winkler 1923, kül. 99-106.

14 Illmic tulajdonképpen csak két birtokosa miatt szakadt Alsó- és Felsőillmicre, vö. Wegleitner 1973, 75.

15 A XVI. században a kisebb nemesi családok birtoknyerésének hátteréhez a magyaróvári uradalom területén lásd Dominkovits 2001, 318. A XIX. századra e régi birtokos családok — talán egyedül a Zichyk kivételével — nyom nélkül eltűntek. Az újak döntően a XVII. században és a XVIII. század legelején szerezték nemességüket, és elsősorban a megyei „mezővárosi kereskedő polgárság tagjaiból, a hazai, illetve az örökös tartományokból származó, de az országban, vagy e régióban hivatalt vállaló személyekből, és a nagyobb létszámú nemességgel bíró, döntően nyugat-felvidéki megyék nemesi családjaiból” rekrutálódtak. (Dominkovits 1997, 204-206.) E településeken egy-egy család ekkorra több ágra szakadt, amit a kúriák száma is jelez. Rajkán például a Skultéti család három, a Modrovich és a Teschenberg két-két kúriával rendelkezett. (Dominkovits 1997, 217.)

16 MmL IVA 502a/88 1096/1837 1837.17.05.

17 MmL IVA 502a/75 376; 689/1829.

18 MmL IVA 502b 229/1805; 1491/1818; 2133/1827; 313/1839; 1071/1847. Itt szeretném megköszönni Rosta Gergelynek az adatelemzésben nyújtott segítségét!

19 Thirring 1903, 27. Thirring az inquilini és subinquilini kategóriákat különös módon „lakók és másodlakók”-nak fordítja.

20 Alapvetően Botdó Béla tanulmányára és Bácskai Vera önálló, illetve Nagy Lajossal közös köteteire, valamint Erdei Aranka békési elemzésére támaszkodtam. (Bottló 1957, 251-266.; Bácskai-Nagy 1984, 31-44.; Erdei 1986,13-51.) Az adóösszeírások rovatainak értelmezésére lásd Horváth 2005.

21 MmL IVA 502b 792/1786.

22 Dányi 1993, 21. Érdekesség, hogy Major Pál megyemonográfiájában valamennyi fentebbi időpontra pár ezerrel alacsonyabb népességszámot ad meg. (Major 1868,10)