Székely Zoltán: Arrabona - Múzeumi Közlemények 50/1. (Győr, 2012)
Muzeológia - Közművelődés - Pápai Emese: Egy párizsi magyar - Joseph Kadar kiállítása elé
ARRABONA 2012. 50/1. MUZEOLÓGIA - KÖZMŰVELŐDÉS Pápai Emese EGY PÁRIZSI MAGYAR Joseph Kadar kiállítása elé TISZTELT KÖZÖNSÉG, KEDVES KIÁLLÍTÓ MŰVÉSZ! Nagy tisztelettel és szeretettel köszöntök mindenkit Joseph Kádár festőművész Párizsi évtizedek 1972-2010 című kiállításának megnyitóján. A ma nyíló tárlat egy retrospektív, az életmű legfontosabb mozzanatait bemutató kiállítás sorozat első állomása, amelyet néhány hét leforgása alatt még két másik követ a szegedi REÖK-ben és a kalocsai Városi Képzőművészeti Gyűjteményben. A művész, saját meglátása szerint kétszer született. Először Kádár József néven, 1936-ban, Debrecenben. 1956-61 között a Magyar Képzőművészeti Főiskola növendéke volt Budapesten. Az erősen expresszív, figurális stílusban dolgozó festőművész első önálló kiállítására 1963-ban került sor, a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen, ahol kétértelmű kritikát kapott, és az uralkodó hatalom megbélyegző T-je végérvényesen megpecsételte hazai művészi pályáját. Ezt követően sok más jeles magyar értelmiségi példáját követve inkább hazát, mintsem hivatást cserélt, és Párizsba emigrált. Mindez 1969-ben történt és innen számítható Joseph Kadar artiste paintre, a magyar származású francia világpolgár második, igazi születése. Párizs pezsgő művészeti élete felszabadította szellemét és alkotó energiáit, lenyűgözte és egyben inspirálta is. Évekig élt és alkotott a szürrealizmus bűvöletében, ami segített megszabadulni az itthonról magával vitt figuratív, ábrázoló művészet kényszerétől. Eközben a legfrissebb nemzetközi képzőművészeti áramlatokhoz közvetlen módon, a periférikus és experimentális műfajok révén kapcsolódott. Készített kollázsokat, művészkönyveket, aktívan részt vett a Mail Art és a Post Mail Art mozgalmakban. Ebben az időszakban több száz művésszel levelezett világszerte, de később is a szívén viselte ezeknek a műfajoknak a sorsát, gyűjtőként, szervezőként, lapkiadóként, múzeumalapítóként itthon is népszerűsítette őket. Korai párizsi korszakát ezen a kiállításon két markáns csendélet, Einstein relativitás elméletének néhány szürrealista szemléletű parafrázisa, művészkönyvek és mail art alkotások idézik. Pápai Emese, Almási Tibor, Joseph Kadar a kiállítás megnyitóján. 321
