Székely Zoltán: Arrabona - Múzeumi Közlemények 50/1. (Győr, 2012)
Tanulmányok - Rechnitzer János: Kortárs gyűjtők és gyűjtemények
RECHNITZER JÁNOS KORTÁRS GYŰJTŐK ÉS GYŰJTEMÉNYEK alapítványt hozott létre, részben saját kollekciója bemutatására, vagy éppen annak anyagi, pénzügyi lehetőségeinek bővítésére. A másik irány az alapítványoknál a művészeti akciók támogatása, így kiállítások, kiadványok, időszakos alkotói tevékenység segítése, művésztelep fenntartása, vagy éppen fiatal művészeknek odaítélt díjak anyagi alapjainak megteremtése. A jelenlegi magyarországi nonprofit szabályozás nem kedvez az alapítványoknak, különösen nem az egyéni gyűjteményekre létrehozott szervezeteknek. A személyi jövedelemadóból csak egy meghatározott jövedelmi szint felett lehet a támogatásokat mérsékelt adókedvezményként elszámolni. A vállalati támogatások valamivel kedvezőbb helyzetben vannak, de ahhoz a gazdasági egységeket teljes mértékben irányítani kell, hogy az adományok művészeti célra kerüljenek. A mecenatúra módjai között említésre került a művészi bemutatkozó kiadványok, vagy éppen monográfiák kiadásának támogatása. Napjainkra egyre fontosabbá válik — az internet dinamikus terjedése ellenére —, hogy a fiatal művészek bemutathassák alkotásaikat döntően idegen nyelven, vagy a kortársak életművük egy-egy szakaszát összegezhessék, illetve hogy a művekről rendelkezésre álljon egy áttekintés mind a gyűjtőknek, mind a szakembereknek. Érdekességként emelhetjük ki, hogy saját művésztelep működtetése, vagy éppen művészeti központ létesítése, és egyre szélesebb körű tevékenységének (pl. művészeti adatbázis, gyűjtemény elhelyezése, kortárs művészet bemutatása, művészeti képzés) támogatása erőteljesen jelen van a vizsgált gyűjtők vallomásaiban. Ide sorolhatjuk a kvázi ösztöndíjat, amely lakást és elhelyezést jelent egy-egy művészeti központban egy, vagy néhány hónapra. (Kiemelendő, hogy már találtunk a vizsgált csoportban olyan gyűjtőt, aki Budapestre kíván külföldi művészeket hozni ebben a támogatási formában.) A művésztelepnél az alkotások jelentik a támogatás viszonzását a művész részéről, ez egyben a kollekció gyarapításának lehetősége, de alkalmat kínál a művészek mélyebb megismerésére, akár a beszélgetések, együttlétek során, akár az alkotói folyamat figyelemmel kísérésével. Külön fejezete a színes mecenatúrának a kiállítóhelyek működtetése, fenntartása, vagy azok gazdasági alapú üzemeltetéséhez való hozzájárulás, akár tulajdonosi formában, akár más egyéb módon (pl. rendezvények szervezése a galériában). A vizsgált gyűjtői csoportban kilenc főnek a foglalkozása, hogy galériát tart fenn, vagyis a megélhetése a gyűjtés, a műtárgyak értékesítése. Rajtuk kívül még nyolc főnél találtunk jelzéseket arra, hogy valamilyen módon kötődik egy-egy galériához (pl. tulajdonos, résztulajdonos), vagy alapított kiállítóhelyet, esetleg rendszeresen működtet (pl. vállalkozásnál, közintézményben), azaz hozzájárul kiállítások szervezéséhez, annak pénzügyi — de esetenként szakmai — feltételeit biztosítva. A művészeti produktumok megismertetésének nemcsak a kiállítás az egyetlen módja. Felbukkan a nagyobb kollekciókkal rendelkező gyűjtők között a műtárgykölcsönzést is. Ez a kölcsönzés irányulhat a barátok felé, hiszen így módjuk lehet 309
