Székely Zoltán: Arrabona - Múzeumi Közlemények 50/1. (Győr, 2012)
Tanulmányok - Rechnitzer János: Kortárs gyűjtők és gyűjtemények
ARRABONA 2012. 50/1. TANULMÁNYOK egv-egy művel együtt élni, az alkotást megismerni és megkedvelni magát a gyűjtést, illetve a művészt. A vállalati, intézményi mű kihelyezése kiállítás is egyben s ezzel kiváló alkalom kínálkozik a gyűjtemény és a művészek népszerűsítésére, vagy éppen egy-egy életmű huzamosabb időre történő bemutatására, nem beszélve az esetleges bevételről. 4.5. Gyűjtők lakhelye, a hely szelleme? Kérdésként merült fel, hogy a gyűjtők lakhelye valamilyen módón befolyással van-e a gyűjtemény alakítására. Nos, válaszunk határozott nem. A vizsgált 76 gyűjtőből 67 fő Budapesten él, vagy Budapesthez kötődik (vannak külföldön élők, de rendszeresen hazajárnak és a haza itt a főváros). A vidéken élők lakhelye Szentendre, Pécs, Győr, Eger, Szolnok, Nyíregyháza, Szombathely, Debrecen, Tormás, de többen tartanak fenn a fővároson kívül akár kiállítóhelyet (Sopron), vagy művésztelepet (Siófok). Egyértelmű, hogy a művészeti élet centruma a főváros, ott zajlanak a kiállítások, a különféle művészeti akciók, rendezvények, nem beszélve arról, hogy a galériák legalább 90%-a itt található, s az árverések szinte teljes körét ezen a nagy piacon érdemes csak szervezni. A főváros-központúság általános magyar jelenség, hosszú távon még előre sem lehet jelezni, hogy csökken Budapest szívóhatása, amely különösen érvényes a művészetre, a művészeti piacra. Látni kell azonban azt az elmúlt két-három évtized hazai műgyűjtésének történetéből, hogy nincs szoros kapcsolat a fővároshoz való kötődés, a Budapesten való élés és a nagy kollekciók kialakulása között. A gyűjtő személye és a szenvedélye — s napjainkban anyagi helyzete — a legfontosabb motiváló tényező. Manapság a távolságok lerövidültek, könnyebben lehet hozzájutni az információkhoz, bár azok tömege többszörös hatványa a két évtizeddel ezelőtt lévő kiállítási kínálatnak, vagy éppen művészeknek. Vitathatatlan azonban, hogy a gyűjtőnek nagyobb az esélye a kollekció gyarapítására, ha részt vesz a kiállításokon, vagy éppen többet kommunikál gyűjtőtársakkal, bekapcsolódik az árverések világába, vagy egyszerűen heti rendszerességgel beszélget a galeristákkal, s gyakrabban találkozik az alkotókkal. 4.6. Gyűjtői karakterek A vizsgált gyorsfelvételek alapján gyűjtői típusokat vázolhattunk fel, s ezzel további adalékot nyújthatunk ennek a csodálatos szenvedélynek a megismeréséhez. „Veszem, ami tetszik” gyűjtőnek nincs határozott koncepciója, inkább az élményt és a befolyást keresi, s annak alapján formálja a kollekciót. Figyelembe veszi a barátok, a galerista véleményét, egy-egy kiállítás élményét, vagy művésszel való beszélgetést, de meghatározónak tartja azt az alapelvet, hogy az a jó mű, amivel együtt lehet élni. A „befektető” szemléletű gyűjtőnél a kollekció inkább kevert, vegyes, minden 310
