Székely Zoltán: Arrabona - Múzeumi Közlemények 50/1. (Győr, 2012)
Tanulmányok - Rechnitzer János: Kortárs gyűjtők és gyűjtemények
ARRABONA 2012. 50/1. TANULMÁNYOK magukat. Közülük volt, aki akkor fedezte fel, hogy gyűjtő, amikor kiállítást rendeztek a nála lévő, döntően cseréből szerzett művekből. A másik típus a gyűjtő művész, aki tudatosan alakítja kollekcióját, benne a szenvedély dominál, sőt érzékelhető a mecenatúra is, főleg a fiatalok iránt. S végül a befektető szemléletű művész, aki tudatosan, a magas művészi képességének teljes birtokában — és vélhetően a művészi sikerének nem jelentéktelen anyagi bázisán — építi fel klasszikus és kortárs kollekcióját. A szakmabeliek csoportját közel azonos arányban — a minta egyötödében — követik a klasszikus értelmiségi szakmák képviselői. A korábbi elemzésekben láttuk, hogy nagy múltú értelmiségi pályák, így az orvos, a jogász, az egyetemi oktatók képviselték a gyűjtői kör döntő részét, ők tudták anyagi javaik révén, s intellektusuk által megteremteni a kollekciók alakításának feltételeit. Napjainkra a klasszikus csoport besorolás is megváltozott, mivel ezen foglalkozási ágak mögötti tevékenységek tartalma kibővült, vagy pontosabban jelentősen átalakult. A jogászok között többségben az ügyvédek állnak, az orvostársadalom szerkezete átrendeződött, s az egyetemi-kutatói szféra kondíciói is jelentősen változtak, nem mindig kedvező irányban. A mintákban például nem találunk 60 év alatti orvost, viszont a jogászok közel fele 40 év alatt van, s az egyetemi-kutatói közegben fele-fele arányban vannak fiatalok és a középgenerációhoz tartozók. Az utóbbiak fogékonyabbak a külföldi művekre, míg az orvosok inkább a klasszikus kollekciókban érdekeltek, s a jogászokra jellemzőbb a fiatalok iránti kötődés. A művészekkel való kapcsolat az orvosok esetében a meghatározó, így a beszerzéseiket ennek alapján végzik, a másik két foglalkozási területnél a galériák és az árverések látogatása nagyobb számban fordul elő. A minden hatodik gyűjtő bankár, vagy a pénzügyi szférában vezető beosztásban dolgozik. Az életkoruk a minta átlaga alatt van, de 40 és 50 év közé tehetők. Kollekciójukban nagyobb számban fordulnak elő a külföldi művek, a vásárlásaikat többségében galériákban végzik, igénybe véve művészeti tanácsadókat. Kimutatható, hogy határozott gyűjteményalakítási koncepcióval rendelkezik a megfigyeltek fele, ami geometrikus művekre, a közép-európai művészekre és mentalitásra, vagy a tájfestészetre vonatkozik, illetve szinte mindegyik gyűjtőnél fontos a fiatal alkotók befogadása. A mintánk alapján minden harmadik gyűjtő vállalkozó, cégvezető, vagy cég tulajdonos. így sorrendben az ingatlan szakmában (építőipar és ingatlanfejlesztés), a kereskedelemben (annak is több ágában), az elektronikai iparban és telefóniában tevékenykedőket, valamint a humán tanácsadásra szakosodott menedzsereket említhetjük meg. A csoport átlagéletkora 50 körül van, s a gyűjtést a kilencvenes évektől kezdték el, csupán egy fő található, aki a kollekcióját már korábban indította el. A külföldi művészekre irányuló figyelem a foglalkozási csoport tagjainak harmadára jellemző, azaz növekvő nyitottsággal tekintenek a művészet nemzetközi piacai felé. Jellemző, hogy a vásárlásaikban fele-fele arányban jelölték meg a közvetlen művé304
