Székely Zoltán: Arrabona - Múzeumi Közlemények 50/1. (Győr, 2012)

Tanulmányok - Mészáros Ágnes: Két orientális kép a győri Xántus János Múzeum gyűjteményében

ARRABONA 2012. 50/1. TANULMÁNYOK Az ábrázolás feltehetően nem egymagában állott eredetileg, hanem egy so­rozat részét alkothatta. Nagy divatja volt ugyanis a XIX. században a különféle tá­jak, országok nevezetességeit bemutató — a század elején még metszett, később, az 1830-as évektől kezdve már litografált képekkel — illusztrált utazási albumok­nak, mappáknak, képsorozatoknak. Egyiptom az 1798 és 1801 között lezajlott, Na­póleon által vezényelt francia hadjárat nyomán került az európai utazók, művészek, tudósok érdeklődésének középpontjába. A XIX. század harmincas éveire már ki­alakult egyfajta klasszikus turistaútvonal, amelyen végighaladva az idelátogató minden figyelemre méltó ókori műemléket megcsodálhatott Alexandriától egészen a Nílus második, Wadi Halfa-nál lévő kataraktájáig. A napóleoni hadjárat egy másik hozadéka volt a francia hadsereget kísérő mintegy százötven, a legkülönfélébb tudományágakban járatos tudós felfedezéseit, feljegyzéseit, felméréseit, kutatásait, tudományos eredményeit közzé tevő, gazdagon illusztrált Description de l 'Égypte,20 egy mind tartalmát mind méretét tekintve mo­numentális album-sorozat. A kötetekben található képtáblák alapvető és meghatá­rozó szereppel bírtak mind az ókori mind a korabeli Egyiptom XIX. századi vizuális percepcióját illetően. Az utazási albumokban található illusztrációk gyakran vala­milyen módon kapcsolatban állnak a Déscription képtábláival, amelyek ilyen módon szinte archetípusokként értelmezhetők. Újból és újból visszaköszönnek a jellemző képkivágatok, nézőpontok. Nem kivétel ebben a tekintetben a győri múzeum képe sem. ADéscription-nak az ókori Egyiptom építészeti emlékeit bemutató, Antiquité kö­zös címet viselő három kötete közül az elsőt végiglapozva megtalálható a győri ak­­varellen ábrázolt épület, amely e kép alapján a Kom Ombo-i templomként azono­sítható.21 (4. kép) Szembetűnő, hogy az ábrázolás módja, a nézet, a képbeállítás szinte hajszálpontosan megegyezik a Déscriptionban található illusztrációval. Még a füstölgő tábortűzön ebédjét vagy vacsoráját főző staffázsalak is megjelenik a győri akvarel­­len, jóllehet itt csak egy figura szerepel, míg a Déscription képén egy egész társaság látható: a tűz körül serénykedő arabok Napóleon katonáinak készítenek éppen ebé­det, akik az oszlopok árnyékába húzódva várják, hogy szervírozzák nekik a „lakomát”. A zsánerelemek ellenére kiváló műemléki dokumentációként szolgálnak a Déscrip­tion akkurátus képtáblái és illusztrációi, mivel az akkori állapotot rögzítik. David Roberts (1796-1864) skót festő egyiptomi képsorozatának ide vágó da­rabja is arról tanúskodik, hogy milyen mélyen beleivódtak a „vizuális köztudatba” a Déscription képtáblái. A legtöbb művész szinte öntudatlanul is ugyanazokat a be­állításokat, nézeteket kereste, amilyen formában képről már ismert volt számára az adott műemlék. David Roberts 1838-39 folyamán 11 hónapon át tartó utazása so­rán meglátogatta Egyiptom, Palesztina és Libanon nevezetes helyeit. Utazásának eredménye 247 litográfia, amelyeket a belga Loius Haghe készített a művész rajzai után. A színes litográfiákat Roberts a következő két albumban publikálta: The Holy Land, Syria, Idumea, Arabia, Egypt and Nubia, 3 kötet, (London, 1842-49); valamint Egypt and Nubia, szintén 3 kötet (London, 1846-49). Kom Ombo templomáról két

Next

/
Thumbnails
Contents