Székely Zoltán: Arrabona - Múzeumi Közlemények 50/1. (Győr, 2012)
Tanulmányok - Perger Gyula: Méry Etel ismeretlen népköltési gyűjteménye
PERGER GYULA Perger Gyula MÉRY ETEL ISMERETLEN NÉPKÖLTÉSI GYŰJTEMÉNYE Méry Etelt (1834-1883) a magyar tudománytörténet mint kiváló muzeológust, főként régészként tartja számon. Kétségtelen, hogy a Szent Benedek rend győri főgimnáziumának — Rómer Flóris által alapított — régiségtára az ő munkássága révén vált az ország egyik meghatározó gyűjteményévé. A céhemlékek összegyűjtése mellett régészeti ásatásai, azok közlése, illetve a múzeum archeológiái anyagának módszeres feldolgozása napjainkig megkerülhetetlen tudományos teljesítmény.1 Nem véletlen, hogy méltó utóda, Lovas Elemér naplójegyzetének tanúsága szerint úgy gondolta, hogy a múzeumot Méryről kellene elnevezni: „Pecsétet csináltattam a Múzeumnak. Ennek azonban az az előzménye volt, hogy valamilyen nevet akartam neki adni. Voltak, akik azt tanácsolták, hogy Börzsönyiről nevezzem el a Múzeumot. Eleinte, míg nem láttam mindazt, amit ma látok, én is erre gondoltam. Annyival is inkább, mert Börzsönyinek kb. 33 éves aktív működése folytán szinte a muzeális gondolatok mindegyike egy volt Győrött az ő nevével. Mikor azonban átnéztem a múzeumot, mindjobban láttam, hogy Méry Etel sokkal több érdemet szerzett gyűjteményeink fejlesztésében. Úgy szoktam kifejezni, bár nem fedi a teljes valóságot, hogy Méry szerezte a régiségtár 9/10 részét, míg Börzsönyi alig 1/10-t. Mondom, nem pontos ez az arány, de a többlet mégis Méry javán van. Az ő tanítványai azonban ma már nem élnek s a közönség sem tud róla. A közfelfogás ellen kellett volna tehát állást foglalnom, ha az ő nevéről nevezem el a Múzeumot. Végül tehát, mikor a kettő közt nem tudtam dönteni, egy harmadik nevet vettem elő.”2 (1. kép) Bár rövid élete során Méry Etel számos irodalmi, irodalomtörténeti vonatkozású cikket is közzétett, sőt tudományos munkásságát még Pápán, az „Ifjúsági Plutarch” szócikkeivel, illetve szerkesztésével kezdte, mára szinte teljesen feledésbe merült a nemzeti költészet vizsgálatához kapcsolódó tevékenysége.3 Pedig győri tanári kinevezését követően is, szinte első dolga volt a nemzeti költészet gyökereinek „felderítése”, módszeres összegyűjtése. A Győri Közlöny 1865. június 25-i számában4 az alábbi felhívást tette közzé: MÉRY ETEL ISMERETLEN NÉPKÖLTÉSI GYŰJTEMÉNYE 195 1. kép Méry Etel portréja (XJM-F.3808)
