Székely Zoltán: Arrabona - Múzeumi Közlemények 50/1. (Győr, 2012)
Tanulmányok - Nemesné Matus Zsanett: Csesznek váráról. Adalékok a XIX. századi rege műfajtörténetéhez
ARRABONA 2012. 50/1. TANULMÁNYOK a’ Könnyek kik leperegnek Kedvessének képére mind meg annyi kínok esnek Lázár érző szivére ’s a’ vér benne borzadozva Egészen fel pesdüle midőn a’ Szűz esmért lantja Hlyen dalira zendüle. [271.] Tűn a setét, szilied a’ Köd oda az éjj ereje Jön a’ hajnal rózsa színe Boldogéttó eleje. Á zöld ernyők levelein A’ hüs szellők lengenek a’ harmatok gyöngyeibe a’ violák ferdenek. A’ madarak éneklési a’ hegyekbe hangzanak a’ fa lombok a’ hajnalnak Bíborába ingának. Az éjczaka korom leple a’ nap előtt el szilied Fel serkenve nyugalmából a’ Természet fel illed. [272.] Hah de e’ szív kinnyainak örvényébe vesződik a’ Keservek hullámitól Szirtrol szirtra vetődik Női a’ gonosz, ’s baj, ’s lelkemnek jobban, jobban czivódik a’ fene sors csapásitól a’ szív jobban fojtódik. Az éjszaka nyugalmába nem ringat el engemet csak a’ sok Kín, ’s veszedelem marczangolja szivemet Kerül engem a’ boldogság Éltem búba agszik el Keservek közt kél fel a’ nap Keservek köztt nyugszik le. [273.] Kints, segíttség nints reménység oda apám, kedvesem a’ Török kard ölte el hah visszajöttek mit lesem nints ki látás, a’ pogánykéz vad lánczai zörögnek mind hijjába, mert könnyeim Haszontalan peregnek. Eredj lélek, minek élek Fel az Egek Urához És Te hajnal sir boltomra Illyen rózsa bíbort hozz az Egekbe, ott az öröm ah ott van a’ reménység Rósázz hajnal, derülj fel ég még el jő a’ Segétség. [274.] A’ hang trilla a’ hegyekbe szomorúan penderül - Lesz segéttség kiált Lázár ált a’ szikla tetőrül. Él még apád, él kedvesed Boszut állnak éretted Egyre kérlek, felelj Juczi Ha szavam meg értedted. A’ rejtet ut a’ pogánynál Ki őrizet alá zár, Tudva van e? Nints ki vagy Te Idegen? Györfi Lázár. El sikoltja magát a’ Szűz örömébe ingadoz Érzésének özönébe Szive lelke fulladoz. [275.] Be taszétja az ablakot a’ vas rostély meg rendül Lármát halván a’ pogányság Mint a’ zaj méh fel zendül a’ Kisasszony szobájába visgálódva tódulnak a’ Bástyákra fegyveressen ütközetre vonulnak. Tart a’ lárma. - Györfi Lázár a’ Szikláról az alatt Le lopódzva az erdőnek sűrűjébe be szaladt. ’s a’ mint lappang a’ hegyek közt Le az erdő szélére örömére rá bukkana Pálfi segéd népére. 188
