Székely Zoltán: Arrabona - Múzeumi Közlemények 50/1. (Győr, 2012)
Tanulmányok - Nemesné Matus Zsanett: Csesznek váráról. Adalékok a XIX. századi rege műfajtörténetéhez
NEMESNÉ MATUS ZSANETT CSESZNEK VÁRÁRÓL A műben bemutatott csatajelenetek igen élethűek, és az olvasó szinte úgy érezheti, mintha a fülsüketítő török elleni harcok egyik szereplőjévé vált volna, akinek figyelnie kell minden apró rezdülésre, mert élete pillanatok alatt veszélybe kerülhet: ,,a’ magyarság körül veszi / a’ várt, és a’ Csatának / Vad lármája, riadási / Borzasztóak valának. / Viv a Török, öli a’ magyar / Kéttségbesve harczolnak / Imitt amott már a’ bástyák / Törnek zúznak omolnak. / Vág a’ Török, hátrál a’ Hős / Elnyomatva vonulnak / a’ magyarok, a’ pogányok / Rajtok nyomba tódulnak / már a’ várba szilt lármázzák / győzedelmek dalait”. Egy másik példa csatajelenetre: „Itt egy Spáhi jobb Karomon / El hull, ’s már a’ halált várom / Ekkor Györfi ott terem. / Mint egy parducz a’ vészéibe / a’ csatába be rohant / A’ Spáhinak egy csapásra / Testre földre dűlt, zuhant / Ä vért ontó viadalnak / Tüze újra kezdetett / Györfi erős Karja által /sok a földhöz veretett”. Az előbb említett példák alapján megállapíthatjuk, hogy a szóképek és alakzatok sokasága expresszivé teszik a szövegművet. Bodroghy a külvilág leírásánál objektív képeket, a belső, a lelki világ ábrázolásánál pedig átvitt értelmű, metaforikus képek használatára törekedett. Bodroghy Papp István történetisége Az általunk vizsgált rege történelmünk múltjába kalauzolja az olvasót, így érdemes megvizsgálni, hogy mennyire valós és mennyire kitalált a történet eseményhalmaza, szereplői, valamint helyszínei. A költő időben nem konkretizálja művét, de a történelmi hitelességnek megfelelően elsőként a győri ostrom kerül szóba, mely 1598 márciusában történt, és csak ezután tér át a csesznekire, melynek visszafoglalása valóban később, 1598 augusztusában zajlott. A győri ostromnál annak a — valóságban is létező — Pálffy Miklósnak nevét említi, kinek Győr vára török alóli felszabadítása leginkább köszönhető. Illetve arról sem szabad megfeledkezni, hogy a cseszneki ostromban is részt vett seregével, mely a valóságnak megfelelően a regében is így szerepel. A győri ostrommal kapcsolatban azonban Bodroghy téved: a magyar keresztény sereg nem a Bécsi-kapun, hanem a Fehérvárin keresztül jutott be a várba. Ez a tévedés minden bizonnyal azzal függhet össze, hogy a híres vaskakas 1718-tól 1872-ig a Bécsi-kapunál található karmeliták kolostorának ormán állott, és emiatt gondolhatta a költő, hogy Pálffyék ott törtek be. (Megvétetett 1998, 64.) Továbbá a győri ostromban résztvevő katonák nevei mögött nem valós alakok bújnak meg, hanem a környék helynevei válnak szereplőkké. A Csesznekkel kapcsolatos események teljesen elrugaszkodnak a valóságtól, hiszen a törökök nem a győri ostrom idején foglalták el, hanem már 4 évvel korábban, mikor Győr feladása után 1594 októberére Pápa, Tihany, Vázsony és Csesznek is török kézre került. (Pálffy 1999, 143.) Illetve az is nyilvánvaló, hogy a csata oka nem szerelem volt. Továbbá főhősünk, Lázár nem vehetett részt 1597-ben Veszp
