Székely Zoltán: Arrabona - Múzeumi Közlemények 50/1. (Győr, 2012)

Tanulmányok - Nemesné Matus Zsanett: Csesznek váráról. Adalékok a XIX. századi rege műfajtörténetéhez

ARRABONA 2012. 50/1. TANULMÁNYOK

rémben farsangi bálon, hiszen Veszprém 1593. október 7-től 1598. augusztus 4-ig török megszállás alatt állt. (Veress 1998, 48.)

A Cseznek vára helyszínei közül nem valós a Bécsi-kapu téren álló karmelita templom,28 valamint a mai Széchenyi tér sarkán található Patika sem,29 melyek Bodroghy idejében ugyan már léteztek, de 1598-ban még nem. Abban azonban igaza van, hogy létezett a győri piac,30 és a Csesznekre vezető út is pontos földrajzi ismeretekre utal. Továbbá a törökök pihenőhelyeként feltüntetett Bakonytamási is valós, hiszen belesett abba a — Veszprém, Palota, Tata, Győr, Pannonhalma, Pápa, Vázsony, Csesznek, Tihany — sávba, melyet a törökök 1593/94 folyamán foglaltak el, és magyar kézre újra majd csak 1598-tól kerültek. (Hegyi 1998, 32-33.; Pálffy 1999, 151-153.)

Összességében elmondható, hogy a rege műfaji sajátságaihoz ragaszkodva a Faragószék költője egy kitalált történetet írt meg, azonban helyenként — főleg saját korához igazodva — valóságos tényeket is beleszőtt művébe.

**

Bodroghy Papp István Cseznek vára című művének részletes elemzése során kiderült, hogy műfajilag valóban regének tekinthető, és mintájául Kisfaludy Sándor Csobáncza szolgált. A költő a rege műfajának történetében nem hoz újat, hiszen a Tóth Béla szerinti felosztás első csoportjába tartozva szorosan igazodott elődjéhez — mind témában, mind formában. Az értéke sokkal inkább abban keresendő, hogy Bodroghy Papp István életpályája beleillik azon „epigonok” közé, akik 1818 és 1836 között írták meg műveiket, és ezáltal bővíti azt a sort, melyet Szinnyei Ferenc 1911-ben összegyűjtött.

178