Székely Zoltán: Arrabona - Múzeumi Közlemények 50/1. (Győr, 2012)
Tanulmányok - Nemesné Matus Zsanett: Csesznek váráról. Adalékok a XIX. századi rege műfajtörténetéhez
ARRABONA 2012. 50/1. TANULMÁNYOK szerelme és apja esetleges halála, valamint a vár török általi elfoglalása miatt, de megszólal Lázár is, aki biztatja szerelmét, miközben a pár végre egymásra talál: „Ä rejtet ut a’ pogánynál / Ki őrizet alá zár, / Tudva van e? Nints ki vagy Te / Idegen? Györfi Lázár.” Ezt követően Lázár megöli Pethét, és elátkozza: „Halj meg Sátán, pokol szülte / halj meg ördög ordétja [átkozott]...” A regében az utolsó szót az apa és lánya kapja: „Hol a’ Lányom hol van Juczim [...] apám, Lázár”. Forma Ahogy már korábban említettem, Bodroghy regéje 60 oldalas, és mivel minden oldalon 16 sor van, ezért egy összesen 960 sornyi terjedelmű költeményt tartunk a kezünkben. Formailag teljes egészében megfelel a mintául szolgáló regének, vagyis egy versszak 8 sorból áll, melyben a kis Himfy-versszakot követve 8-as és 7- es szótagszámú sorok váltakoznak,26 ütemhangsúlyos verselésű és még a rímelése is ugyanaz: xaxaxbxb.2 Összegzés A két mű összehasonlítása után nem lehet kétségünk afelől, hogy Bodroghy számára az alapminta egyértelműen a Csobáncz lehetett. Továbbá az általunk vizsgált műfaj jellemzőinek visszaidézése után megállapíthatjuk, hogy a Cseznek vára rege, hiszen a valós elemeket is tartalmazó lírai alkotás története a középkorba kalauzolja olvasóját, középpontjában a szerelem áll, megjelennek a hazáért vívott harcok, a főbb események várban játszódnak, a szereplők közül kulcsfigura a szerelmes pár, a kettejük közé álló udvarló, és a lány apja. A megállapítások után mindenképpen érdemes kitekinteni Tóth Béla tanulmányaira, melyekben megvizsgálta a Kisfaludy Sándor nyomán megírt regeutánzatokat. A kutatásból kiderül, hogy az epigonok művei három csoportba sorolhatók. Az elsőbe azok tartoznak, melyek tartalomban és formában is nagyon hasonlóak a sümegi költő műveihez, és az egyéni jellemzőkön kívül esetlegesen a tartalomban hoznak csak némi újdonságot. Némely epigonnál ugyanis csatáktól mentes múlt jelenik meg, vagy a várhoz szerelmi helyett lidérces történet kapcsolódik. (Tóth 1926b, 236-238) A második csoportba azok a regék tartoznak, melyek formailag teljesen eltérnek a Kisfaludy regékben alkalmazott formától. A költők inkább az időmértékes verseléssel próbálkoznak, és témában is több újdonságot hoznak: a népiesség kerül előtérbe. (Tóth 1926b, 291-293.) A harmadik csoport a ballada és a románc irányába fejlődik: a történet megváltozik, és szép lassan eltűnik a szereplők jellemzése is. (Tóth 1926b, 296-297.) Ha végiggondoljuk a Bodroghy Papp István által megírt rege sajátosságait, akkor nem lehet kétségünk afelől, hogy a Cseznek várának írója egy olyan epigon volt, aki a Tóth Béla szerinti felosztás első csoportjába tartozott, vagyis témában és formában is szorosan követte elődjét.
