Székely Zoltán: Arrabona - Múzeumi Közlemények 50/1. (Győr, 2012)
Tanulmányok - Szalai Attila: Nemzetgyűlési választások Győrben 1922-1925 között
SZALAI ATTILA NEMZETGYŰLÉSI VÁLASZTÁSOK GYŐRBEN 1922-1925 KÖZÖTT mánytámogató és egy ellenzéki kereszténypárt tagjai voltak. Dr. Boros Alán politikai hitvallását már március 9-én megfogalmazta: „Küzdeni fogok, míg élek azért, hogy egy nagy Magyarország legyen. Átveszem a nemzeti zászlót, amelyet önök a kezembe adtak, s melyre a kereszt van helyezve”. (GyH 1922. márc. 10.) A győri bencés főgimnázium igazgatója március 13-án mondta el első nagy beszédét az Apolló moziban. Legitimista és keresztény-nemzeti alapon álló programot hirdetett. Kiemelte a szociális bajok orvoslását, a munkanélküliség megszüntetését, a lakáskérdés megoldását, a kisipar- és kiskereskedelem támogatását, a titkos választójogot, a közigazgatási reformot, s egyetértett a numerus clausussza\. (GyH 1922. márc. 14.) Dr. Boros Alán a kampány alatt többször végigjárta a körzetéhez tartozó városrészeket Révfalutól Szabadhegyig. (DH 1922. máj. 7., máj. 11., máj. 16., máj. 18., máj. 20.) Mivel a második kerületben nagyszámú munkás élt, ezért május 21-én az Apolló moziban nekik tartott gyűlést, ahol kijelentette, hogy nagyon fontos a munkások szociális helyzetének javítása. Követelte a 8 órás munkaidőt, a gyerekmunka tilalmát, egészséges munkáslakások építését, csecsemővédelmet, a közegészségügy reformját és munkáskamarák létesítését. (DH máj. 24.) A munkásnők szavazatainak megnyerését szolgálta az a javaslata, hogy éjjel a nők ne dolgozzanak. (DH máj. 24.) Boros Alán természetesen rendszeresen bírálta a marxizmust és a nemzetietlen szociáldemokráciát, s kifejtette, hogy csak a keresztény eszme segíthet az országon; a keresztény erkölcsök és törvények segítségével lehet ismét nagy és erős Magyarország. (DH 1922. máj. 20., 24.) A szociáldemokraták elég későn nevezték meg képviselőjelöltjüket, de Miákits Ferenc jó választás volt. Nem tisztán osztályalapon álló programja alkalmas volt arra, hogy a munkásokon kívül más társadalmi csoportokból is szerezzen szavazatokat. Mivel a Bethlen-Peyer paktum miatt számítani lehetett az MSZDP részvételére, ezért már a végső döntés bejelentése előtt is több szociáldemokrata rendezvényt szerveztek. A győri szociáldemokraták összvezetőségi ülésére érkező Miákits Ferenc március 5-én részt vett a párt legfőbb bázisának számító vas- és fémmunkások közgyűlésén, ahol már arról beszélt, hogy „készülni kell a választásokra”. (GyH 1922. márc. 7.) Március 12-én, a Cziráky téren mintegy 2500 fő részvételével tartottak nagygyűlést, amelyen a munkások mellett nagyon sok kispolgár is részt vett. Itt a szónokok arról beszéltek, hogy a dolgozó tömegeket nem lehet kizárni a politikából, demokráciát követeltek, bírálták a választójogi rendeletet, és védelmükbe vették a Bethlen-Peyer paktumot. (GyV 1922. márc. 13.) Ebből már arra lehetett következtetni, hogy a szociáldemokraták indulni fognak a választásokon. A párt első plakátjai április 8-án jelentek meg a városban „Munkások és elvtársak” címmel. Szövege azonos volt a budapesti napilapokban már megjelent kiáltvány szövegével, a párt legfőbb követeléseit tartalmazta, mégis élénk érdeklődést keltett. (GyVÚ 1922. ápr. 9.) A szociáldemokraták kezdettől fogva nagyon komoly kampányt folytattak a városban, híveik rendszeresen figyelték a közszemlére kitett választási névjegyzéket. (GyVU 1922. ápr. 14.) Első nagy választási gyűlésüket április 30-án tartották a Lloyd-141 i
