Székely Zoltán: Arrabona - Múzeumi Közlemények 50/1. (Győr, 2012)
Tanulmányok - Szalai Attila: Nemzetgyűlési választások Győrben 1922-1925 között
ARRABONA 2012. 50/1. TANULMÁNYOK ban. Miákits Ferenc bírálta a rendszert, a kivételes törvényeket, a numerus dausust és ő is elítélte Trianont. Új ipartörvényt és adópolitikát sürgetett. Követelte a jogrend és a társadalmi béke helyreállítását, amnesztiát, a felekezeti megkülönböztetések megszüntetését, az általános és titkos választójog bevezetését. (Népszava 1922. máj. 4.; GyVÚ 1922. máj. 7.) Miákits májusban minden városrészben tartott gyűlést, amelyeken rendbontás nem történt, és a rendőrség is pártatlanul viselkedett. (Népszava 1922. máj. 16.) Az MSZDP május 21-én, mintegy 5000 fő részvételével tartotta záró rendezvényét a Petőfi téren, ahol már a többi pártot és jelöltet is kritizálták. (Népszava máj. 23.) Itt történt némi összeütközés a hatósággal, mert az előadói emelvényt díszítő virágcsokrokat a rendőrkapitány lefoglalta, ugyanis azok vörös szalaggal voltak átkötve és ezt a hatóság provokációnak tekintette. (Népszava máj. 23.) Szerencsére a tömeg és az előadók megőrizték higgadtságukat és a nagygyűlés békésen zárult. A független ellenzékiként induló Pereszlényi társadalmi és gazdasági konszolidációt, teljes jogrendet és az ezeket megvalósító szabadelvű politikát követelt. Elítélte a numerus dausust, az internálásokat, a felelőtlen ígérgetéseket, s arra szólított fel, hogy új kereskedelmi, adó-, vám-, közlekedés- és szociálpolitika kell, amely lehetővé teszi az ország felemelkedését. (GyH 1922. máj. 10.; GyVÚ 1922. máj. 14) Pereszlényi azonban esélytelen maradt, hiába hívta fel a május végén visszalépő Kutas János a híveit az ő támogatására, az igazi küzdelem Boros Alán és Miákits Ferenc között zajlott. Összegezve megállapítható, hogy Győrben egy nagyon intenzív, sokszor személyeskedő korteshadjárat folyt, ám a megengedett határokat senki sem lépte túl, a győri közönség magas fokú politikai kultúráról tanúbizonyságot téve, higgadt, bölcs és fegyelmezett maradt a kampányidőszakban. A Teller Gyula főtanácsos által irányított rendőrség úgy óvta meg a közrendet, hogy a város polgársága szabadon gyakorolhatta alkotmányos jogait. A kampány alatt Győrben 114 jelölőgyűlést tartottak, az értekezletek száma pedig elérte az ötszázatt, csak május 24-én tizennégy, 25-én pedig kilenc népgyűlés volt a megyeszékhelyen, mégis ezek mindegyike rendben zajlott le. (GyH 1922. máj. 24-25.) Az első forduló eredményei A belügyminiszteri rendelet Győrt 1922-ben 17 szavazókörre osztotta (1920- ban 22 volt). Ennek alapján dr. Hőfer Vilmos főjegyző összeállította a szavazókörök beosztását, amelyet némi módosítással március közepén véglegesítettek.4 Ez az új beosztás azonban nem korrigálta azokat az aránytalanságokat, amelyek már 1920- ban is fennálltak. (GyH 1922. márc. 5., 19.) Tulajdonképpen csak szavazóköröket vontak össze, de a népesebb II. kerületből nem helyeztek át egyetlen körzetet sem az elsőbe, amely továbbra is csak a Belvárosból állt, míg a másodikba tartozott a többi városrész, ahol a lakosság kb. kétharmada élt. 142
