Székely Zoltán: Arrabona - Múzeumi Közlemények 50/1. (Győr, 2012)
Tanulmányok - Szalai Attila: Nemzetgyűlési választások Győrben 1922-1925 között
SZALAI ATTILA NEMZETGYULESI VÁLASZTÁSOK GYŐRBEN 1922-1925 KOZOTT A Bethlen-Peyer paktum értelmében a szociáldemokraták indultak — a titkosan szavazó körzetekben és néhány nagyobb, nyíltan voksoló városban — a választásokon, de a paktum megtiltotta nekik a liberálisokkal történő szövetségkötést, így az egyezmény biztosította az ellenzéki erők szétforgácsolódását. A Gömbös Gyula által irányított kormánypárti kampányban szinte valamennyi ellenzéki választási gyűlésen történt incidens, a főispánok és alispánok pedig felszólították az állami alkalmazottakat, hogy szavazzanak a kormánypártra, s több ellenzéki gyűlést betiltottak. (Szabó 1998, 95.) Amájus 28. és június 11. között megtartott választások első fordulójában a szavazásra jogosult 2.381.581 választópolgár közül 1.812.906 vett részt (76 %). (Szabó 1998, 97., Ruszkai 1959, 13.) Az Egységes Párt 143, a Huszár-Ernszt Párt 15, a Heinrich-párt 2, a Friedrich-Andrássy-párt 12, a Haller-párt 8, a Rassay-párt 8, a Batthyány-párt 2, a Vázsonyi-párt 4, az MSZDP 25, míg a pártonkívüliek 26 mandátumot szereztek. (Szabó 1998,102., Ruszkai 1959, 13.) A kormányt támogatta a Huszár-Ernszt- és a Heinrich-párt, valamint több független képviselő is, így kb. 166 képviselője lett, míg az ellenzék mintegy 80 főt számlált. Az Egységes Párt elsősorban a nyíltan szavazó vidéki körzetekben szerepelt kiemelkedően, a kereszténypártok főleg a katolikus Nyugat-Magyarországon és a fővárosban értek el jó eredményt. A liberálisok legtöbb mandátumukat Budapesten és környékén szerezték, míg a legerősebb ellenzéki párt, az MSZDP a titkosan szavazó kerületekben szerepelt jól.1 Győr megyében az öttevényi körzetben a Haller-párt színeiben induló Kisgeszéni Szabó István nyert, míg a győrszentmártoni kerületben az Egységes Párt által támogatott Sokorópátkai Szabó István lett a képviselő.2 Az 1922. június 20-án összeülő új nemzetgyűlésben többségre jutottak a nagybirtokosok és a nagytőkések képviselői, míg a középrétegek exponenseinek nagy része kiszorult a parlamentből, s a miniszterelnök a biztos parlamenti többség tudatában folytathatta sikeresen indult konszolidációs politikáját. Győr az 1920-as évek elején Az 1920-as választások óta eltelt két évben Győr helyzetében érdemi változás nem történt. A krónikus szén- és nyersanyaghiány, a külkereskedelem hiánya, az utódállamok csaknem teljessé váló blokádja és a dühöngő infláció miatt dezorganizálódó gazdaság jellemezte a várost, az akadozó közszolgáltatások pedig mintegy 6000 főre duzzasztották a győri munkanélküliek számát. (Honvári 1997, 110.) A trianoni békediktátum után mintegy 2000 menekült jelent meg Győrött. Többségük a Felvidékről elűzött tisztviselő volt, akik sem lakással, sem a megélhetést biztosító jövedelemmel nem rendelkeztek. Ez az ellátatlan tömeg (vagonlakók) igen nagy gondot jelentett a város akkori vezetésének, tovább növelve az amúgy is súlyos gazdasági és szociális válságot. 135
