Székely Zoltán: Arrabona - Múzeumi Közlemények 50/1. (Győr, 2012)
Tanulmányok - Tar Attila Szilárd: Győri peregrinusok németországi egyetemeken 1789-1918
TAR ATTILA SZILARD GYŐRI PEREGRINUSOK NÉMETORSZÁGI EGYETEMEKEN 1789-1918 A fenti táblázatból határozottan kirajzolódik egy iparosodó szabad királyi város képe a XIX. századból. A külföldi tanulmányokra vállalkozó diákok szülei főként a kereskedő-gyáros-iparos szegmensből (25,25 %) vagy a hivatalnoki-értelmiségi blokkból (28,16 %) származnak. Elég csak kicsit beleásnunk magunkat a korabeli Győr társadalmi közegébe, rögtön igazolást találunk a fenti számokra. Németországi peregrinus volt ugyanis több neves győri polgárcsalád sarja. A gépészmérnök-gyáralapító Stádel Károly fia, szintén Károly, az 1870-es évek elején a karlsruhei műegyetemen tanult. (GyÉL 2003, 306.) Az olajgyáros, Meller Ignác több családtagja, Simon, Dávid, Heinrich és Lázár is járt német egyetemre. (Szakái 2002, 160., 423.) A város legnagyobb adófizetői közül, Nirnsee Ferenc, háztulajdonos és sertéskereskedő fia, Pál a hallei egyetemen tanult. (Szakái 2002,423.) Ugyancsak erről a listáról említhetjük a híres ügyvédet Rappoch Frigyest,4 akinek fia, Jenő a berlini egyetem hallgatója volt. (GyÉL 2003, 280.) A Schlichter, a Mayer, a Perl nagypolgári családok néhány tagját is megtaláljuk peregrinusaink között. (Szakái 2002, 423.) Az ipari fejlődés és a szellemi központ-jelleg együtt van tehát jelen a városban. Az előbb említett társadalmi rétegektől lemaradva találjuk csak a feudalizmusban gyökerező rétegek, a nemesek, a katonatisztek és a földműves parasztok fiait. Ők a peregrináló diákok összesen 10,68 %-át adják. Kérdéses persze, hogy a magukat győrinek valló nemes ifjak vagy paraszti családból származó diákok valójában Győrben laktak-e vagy középiskolájuk székhelyét adták-e meg a német egyetemen, ahova jártak. A külföldi egyetemjárások vizsgálata során ki szokás térni a diákok nemzetiségi összetételére is. Először úgy véltük, Győr esetében erre nincs szükség: „A lakosság kizárólag magyar..— írja a Győri Nagy Naptár 1899-ben. (Győri Nagy Naptár 1898, 31.) Ennek azonban ellentmond Szögi László adatgyűjtése: a kiutazó diákok közül mindössze 57 fő vallotta magát magyarnak, 24 fő németnek, míg 1 fő szlováknak. 21 diákról nincs adatunk. Ha ezt a kimutatást reprezentatívnak fogadjuk el a város lakosságára nézve, akkor a győri polgárság egy része még mindig kötődött német gyökereihez, így a város sem lehetett színmagyar. Igaz, a magyarok számát megnövelhetjük azokkal az izraelita hallgatókkal (min. 10 fő), akik a „nincs adat” kategóriában vannak, de korszakunkban asszimilálódott magyarnak tekinthetők. 8. Híres győri peregrinusok A győri származású németországi peregrinusok között országos ismertségre szert tevő tudósokat is találunk. Kezdjük a matematikusokkal! Dr. König Gyula Győrben született 1849-ben és Budapesten halt meg 1913- ban. (GyÉL 2003, 185-186.) 1867-ben a győri bencés főgimnáziumban érettségizett, majd Bécsben az orvosi karra iratkozott be. Kimutatásunk szerint Berlinben és Heidelbergben is tanult. 1873-tól a budapesti József Nádor Műegyetem állt alkal111
