Székely Zoltán: Arrabona - Múzeumi Közlemények 50/1. (Győr, 2012)
Tanulmányok - Tar Attila Szilárd: Győri peregrinusok németországi egyetemeken 1789-1918
ARRABONA 2012. 50/1. TANULMÁNYOK mazásában. Sikeres tanári karriert mondhat magának a III. sz. matematika tanszéken. Volt dékán (1886-1890) és rektor is (1891-1894). A Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja lett, több tudós társaság alapítója és szakfolyóirat elindítója. Harminc évvel később egy másik matematikus kezdett külföldi tanulmányokat. Riesz Frigyesről van szó, aki 1880-ban született Győrben, és 1956-ban halt meg Budapesten. (GyEL 2003, 286.) Ugyancsak a győri bencés gimnáziumban érettségizett (1897). Ezt követően a zürichi műszaki főiskolán, majd a budapesti Tudományegyetemen tanult. 1902-ben bölcsészdoktor, ill. matematika-fizika szakos tanár lett. Ezután jutott ki Göttingenbe, ahol 1903-tól 1904-ig tanult az egyetemen. Később középiskolai, majd egyetemi tanárként dolgozott. Az MTA rendes tagjává választotta. Két ízben is volt a szegedi egyetem rektora (1925-1926; 1944-1945). 1953-ban Kossuth-díjjal tüntették ki. Testvére, Riesz Marcell, ugyancsak akadémiai karriert futott be, és szintén tanult Németországban. 1886-ban Győrben született, 1969-ben a svédországi Lundban hunyt el. (GyÉL 2003, 286.) A középiskolát Győrben végezte, az egyetemet Budapesten, Göttingenben és Párizsban. Szintén matematikus lett. 1911-től 1926- ig a stockholmi egyetemen tanított, 1926-tól 1952-ig a lundi egyetemen. A neves győri peregrinusok egy másik csoportját alkotják a művészek. Liezen- Mayer Sándor festőművész 1839-ben született Győrött. (GyÉL 2003, 203.) Középiskolája a helyi Al-Műtanodai Rajziskola volt, ahol Fruhmann Antaltól tanult rajzot. 1855-től a bécsi Képzőművészeti Akadémia diákja, 1856-tól 1862-ig pedig a müncheni Képzőművészeti Akadémia antik osztályán tanult. Később Stuttgartban és Münchenben tanított, ez utóbbi városban hunyt el 1898-ban. Emlékezzünk meg Horváth Adorján szobrászról is, aki Győr-Újvárosban születtet 1874-ben. (GyÉL 2003,138.) Elemi iskoláit helyben végezte. A szobrász szakmát Kelemen Márton győr-szigeti kőfaragónál kezdte el tanulni. Ezután a város ösztöndíjasa volt az Országos Iparművészeti Iskolában, majd Münchenben, Párizsban és Rómában tanult. 1904 és 1914 között Győrben alkotott. 1943-ban Budapesten halt meg. Egy másik festőművész, Lóth József, 1884-ben szintén Győr-Újvárosban született. (GyÉL 2003, 205.) Felsőfokú tanulmányait Budapesten kezdte, majd Győr város ösztöndíjával Münchenben folytatta (1906-1908). Hazatérve Győrben és környékén alkotott. Sokat utazott, kiállításokat rendezett, ill. a városban műtermet nyitott. 1949-től a város életjáradékot fizetett neki. 1960-ban hunyt el. A továbbiakban csak a peregrinus-társaság sokszínűségének érzékeltetése végett említenénk meg néhány fiatalt. Köztük Hauzer Györgyöt, aki az első győri tűzoltóparancsnok, id. Hauzer György fia volt, és a mittweidai Technikumban tanult. (GyÉL 2003, 129.) Vagy itt van Szávay Gyula költő, író, akinek fia, Szávay Zoltán volt peregrinus. (GyÉL 2003, 319.) Tanárok is kikerültek az egyetemjárók közül, pl. Hetvényi Lajos, aki Győrben született 1869-ben és Sopronban halt meg 1926- ban. A Pozsonyban végzett gimnázium után Sopronban és Jénában tanult teoló112
