Székely Zoltán: Arrabona - Múzeumi Közlemények 50/1. (Győr, 2012)

Tanulmányok - Tar Attila Szilárd: Győri peregrinusok németországi egyetemeken 1789-1918

ARRABONA 2012. 50/1.

TANULMÁNYOK

ben országos első berlini Egyetem (15 diák), míg a harmadik helyre a düsseldorfi Képzőművészeti Akadémia került 9 beiratkozással. Csak a második vonalban találkozunk néhány régen nagyon is közkedvelt egyetemmel, mint a hallei és a jénai. A

6. helytől kezdve vegyesen fordulnak elő műszaki és művészeti főiskolák, mezőgazdasági tanintézetek és nagy múltú egyetemek. Időszakunkban ezt a 26 intézményt összesen 50 győri diák kereste fel, ez átlagban nem éri el a 2 főt egyetemenként, valójában 5 és 1 fő között mozog.

Helyezés

Egyetem

Beiratkozás

1.München Műsz.

16

2.Berlin Egyetem

15

3.Düsseldorf Műv.

9

4.Halle Egyetem

7

5.Jena Egyetem

6

6-7.Berlin Műsz.

5

6-7.Hohenheim Mg.

5

8-9.Göttingen Egy.

4

8-9.Karlsruhe Műsz.

4

10-13.Aachen Műsz.

3

10-13.Bonn Egyetem

3

10-13.Leipzig Egy.

3

10-13.Mittweida Műsz.

3

Helyezés

Egyetem

Beiratkozás

14-20.Berlin Mg.

2

14-20.Breslau Egyetem

2

14-20.Heidelberg Egy.

2

14-20.Giessen Egy.

2

14-20.Leipzig Kér.

2

14-20.München Egy.

2

14-20.Wittenberg Egy.

2

21-26.Dresden Műsz.

1

21-26.Erlangen Egy.

1

21-26.Hannover Műsz.

1

21-26.München Műv.

1

21-26.Poppelsdorf Mg.

1

21-26.Stuttgart Műsz.

1

2.táblázat

Az egyetemek abszolút sorrendje a győri diákok beiratkozása szerint

5. Fakultások, szakmacsoportok

A XVIII. században országosan tekintve hatalmas fölényben volt a teológiai fakultás. Erősen lemaradva követte őt az orvosi és jogi kar, nem beszélve a kisebb, éppen csak induló karokról. A XIX. században gyökeresen átalakult ez a helyzet. Országos szinten a teológia még mindig az első helyen van, de már csak a hallgatók 31,8 %-val. Fokozatosan felzárkózott melléje a jogász (13,4 %), a bölcsész (12,6 %) és a mérnöki képzés (9 %). Az 5. helyen találjuk az agrártudományokat (6,9 %), a 6. helyen az önállósodó természettudományokat és a kémiát (5,1 %). Utána a sorrend: kereskedő, művészeti és zenei, villamosmérnöki és építészképzés. Ha összeadjuk a mérnöki, illetve villamosmérnöki és építészképzés magyar diákjainak arányát, akkor 14,5 %-ot kapunk, ami már a 2. helyet jelentené a népszerűségi sorban. (Szögi 2001, 41.)

108