Bíró Szilvia - Székely Zoltán: Arrabona - Múzeumi Közlemények 49/2. (Győr, 2011)
Tanulmányok - Horváth József: Három győri "rác" végrendelet a XVIII. századból
ARRABONA 2011.49/2. TANULMÁNYOK A családi kapcsolatokról szólva érdemes megemlítenünk — a nyilván származási helyére utaló vezetéknevet viselő — Constantinapoly Katalin utolsó rendelését is. Ő gyermekről nem tesz említést; megtudjuk viszont, hogy első férjét Farkas Antalnak hívták, most pedig Pita Gergely házastársa. (Székely 2011) Ez utóbbi adatra azért is érdemes figyelnünk, mert Bak Borbála kutatásaiból tudjuk, hogy a győri rác kereskedők közül egyetlen került csak be a város vezető „elitjébe”: őt Pita Györgynek hívták, és két éven keresztül (1745,1746) képviselte társait. (Bak 1980, 56.) Hogy testvére lehetett-e Pita Gergelynek, vagy esetleg névelírás történt valahol, nem tudjuk. Tény viszont, hogy Pita Gergely 1744-ben ott van a rácok ünnepeit felsoroló statutum kilenc győri aláírója között (Perger 2005, 60.); és tudjuk azt is róla, hogy 1736-ban nyert felvételt a győri polgárok közé: a polgárok könyvébe „Pita Gregorius Graecus”-ként írták be (Morvái 2007,149. [3592. tétel]) —vagyis neve mellé a „görög” jelző került! A városon kívüli kapcsolatok vizsgálatához természetesen érdemes lenne átnéznünk más városok levéltárainak ez irányú forrásait is; erre ez idáig nem volt lehetőségem, egy véletlenül előkerült értékes adatot azonban már említhetek, érzékeltetni akarván a kapcsolatok kétoldalúságát. „A Jerusalemi Keresztet, melly az Tornácz felől lévő falon, az Öreg szobában különös drága Kép faragó munkával vagyon készítve, azt tudniillik hagyom a Győri Racz templomnak ékességére” rendelést Fülöp Mihály 1785-ben Veszprémben készült és ugyanitt fennmaradt végrendeletében találtam.24 A győri „rácok” keresztneveiről Bár forrásaink kis száma aligha teszi lehetővé általánosabb érvényű következtetések levonását, megállapíthatjuk: az e családokban említett keresztnevek egy része más felekezethez tartozó testálóknál nem fordul elő. Az 1781-ben testáló Burza Konstantin két fia Demeter, illetve Anasztázius, feleségének neve pedig Gilylya25. A Demeter név a XVII. századi rác végrendeletekben is többször említtetik — másoknál viszont nem nagyon fordul elő; a Konstantin és az Anasztázius viszont csak itt olvasható. Az Illés név sem nagyon használatos ekkortájt Győrben — Rácz György egyik fiát viszont így hívják. Talán nem véletlen a rác végrendeletekben a Miklós név gyakoribb említése sem — a győri rác templom védőszentje Szent Miklós. A fentieket támasztják alá Varga Józsefné Horváth Mária névtani kutatásai is, aki a győri „rác” közösség anyakönyveiből az 1750 és 1777 közötti időszakból 54 férfi nevét tudta kigyűjteni. Ők 22-féle keresztnevet viseltek, melyek között az „élmezőny” sorrendje János, Miklós, Demeter, Anasztáz volt; az ezt követő ötös csoportba pedig „befért” a György és a Konstantin is. Ez a sorrend — amint az a szerző összehasonlító vizsgálataiból kiderül —jelentős mértékben eltér az újvárosi férfinevek korabeli gyakorisági sorrendjétől. (Varga 2011,180-182.) 64
