Bíró Szilvia - Székely Zoltán: Arrabona - Múzeumi Közlemények 49/2. (Győr, 2011)
Tanulmányok - Horváth József: Három győri "rác" végrendelet a XVIII. századból
HORVÁTH JÓZSEF HÁROM GYŐRI „RÁC” VÉGRENDELET A XVIII. SZÁZADBÓL fontos lehetett a győri „rácok” vallási életében; bizonyítja ezt az a tény is, hogy a győri rácok ünnepeit felsoroló, 1744 nyarán kiadott statutum is Szentendrén nyert megerősítést. (Perger 2005, 58.) A XVII. századi győri végrendelkezők kapcsolatairól gyakran „árulkodnak” a testamentumok tanúnévsorai is. A XVIII. századi forrásokról sajnos ez már csak ritkán mondható el, mivel ez utóbbiak többnyire kettő személy — általában kirendelt városi tisztségviselő —jelenlétében készültek. Az itt közzétett három testamentum mindegyikénél jelen volt 2-2 városi tisztségviselő, harmadik tanú viszont csak Rácz György özvegyének 1737-ben papírra vetett végintézkedésénél említtetik, Nestora János személyében. Róla e forrásunkból nem tudunk meg semmit; felbukkan viszont Constantinapoly Katalin asszony 1748-ban készült testamentumában is: ő Nestora János lányát a keresztlányaként említi (Székely 2011) — vagyis Nestora János is a győri rácok csoportjához tartozhatott.19 Az idézett példa felhívja a figyelmet a családi és rokoni kapcsolatok elemzésének fontosságára. E szempontból Rácz György özvegyének utolsó akarata a leggazdagabb, aki három gyermekükről tesz említést: a legidősebb gyermekük Rácz János; utána korban Éva következik, aki most Komáromban van Rácz Lászlónál; míg legkisebb gyermekük Rácz Illés névre hallgat. Megtudjuk, hogy újvárosi házának egyik szomszédja Varsányi György, a másik Racz Gergely; míg a Pinnyéd felé eső részen lévő szántóföldjének szomszédai Rácz Péter, illetve Istenben boldogult Rácz Istvánné voltak. Egy a végrendelet után bemásolt, 1732- ben keltezett dokumentumból pedig kiderül, hogy Varsányi György adósa is volt a testálónak, 125 forinttal.20 Ez utóbbi név kapcsán talán nem érdektelen utalnom arra, hogy az 1703. évi telekkönyv szerint az újvárosi Rác utcában több Varsány nevű személy is lakott (Perger 2002, 38.); a fentebb említett 1744. évi dokumentum győri aláírói között pedig Varsányi Mihály nevével találkozhatunk (Perger 2005, 60.) — így könnyen elképzelhető, hogy Varsányi György is a győri rácok csoportjához tartozott. Simon György végrendeletéből családjáról semmit sem tudunk meg; róla viszont kiderül néhány dolog. Megtudjuk, hogy — amint fentebb már említettük — „Macedonia Országban Lévő Kossela Városban” született és hogy „circiter harmincz Esztendőktül fogva Lakos” Győr városában. A testamentum záradékában is harminc esztendei itt tartózkodást említ, amikor köszönetét mond az itteni magisztrátusnak gondviseléséért. Ebből következtetve kb. 1718 táján kellett Győrbe kerülnie; a győri polgárkönyvben viszont nem találkozunk nevével az 1743 előtt újonnan felvett győri polgárok névsorában!21 Tény, hogy e névsor az 1710-es éveket illetően meglehetősen rövid: 1715-ből nyolc, 1720-ból mindössze négy nevet tartalmaz — a köztes négy évből pedig egyetlen egyet sem!22 Nem szerepel továbbá Simon György neve az 1742/43., illetve az 1743/44. évi újvárosi összeírások — Morvái Gyula által közzétett —jegyzékeiben sem.23 így további források felkutatása lesz szükséges az ő életének megismeréséhez. 63
