Bíró Szilvia - Székely Zoltán: Arrabona - Múzeumi Közlemények 49/2. (Győr, 2011)
Tanulmányok - Horváth József: Három győri "rác" végrendelet a XVIII. századból
HORVÁTH JÓZSEF HÁROM GYŐRI „RÁC” VÉGRENDELET A XVIII. SZÁZADBÓL Wannyi Éva testamentumához, Burza Konstantiné is kétszer került bemásolásra; külön érdekesség, hogy a két másolat kétlapnyi „távolságra” található egymástól!11 A forrásokat betűhíven teszem közzé; a két másolatban fennmaradt testamentumok esetében igyekszem utalni a két másolat esetleges különbségeire, írásmódbeli eltéréseire. A nagy- illetve kisbetű-használat tekintetében a forrás sajátosságait követem, miként a központozásnál is — ez utóbbi esetében azonban igyekszem az értelemzavaró „tolihibák” kiküszöbölésére. A végrendeletek közlése előtt érdemes azonban utalnom azok néhány tartalmi, illetve formai sajátosságára — különös tekintettel azokra, melyek a győri „rácok” története szempontjából gazdagítják ismereteinket. A végrendeletek kegyes hagyományairól Ahogy arra már korábbi tanulmányaimban is több ízben utaltam,12 a XVIIXVIII. századi győri végrendelkezők döntő többsége nem nyilatkozott „expressis verbis” felekezeti hovatartozásáról és etnikai kötődését érintően sem tett konkrét utalást — így ezeket utolsó akaratuk tartalmi elemzése után tudjuk csak kideríteni. A leginkább „árulkodók” e szempontból a kegyes célokra tett hagyományok; de fontos adalékokkal szolgálhat a testamentumok nyelvezete, valamint a testálok kapcsolatrendszere is. A közölt végrendeletek készítői közül Rácz György özvegye kettő kegyes hagyományt tesz: „az mi Barátunknak”, illetve „az Rácz Templomrais” 15-15 forintot rendel, megerősítve ezzel e népcsoporthoz való — férjének neve által is sugallt — tartozását. A rendelések számát tekintve lényegesen gazdagabb e szempontból Simon György utolsó akarata, melyben öt kegyes hagyomány található. „Az Görög Győri Uj-Városban Lévő Templomra” 20 forintot, „Papomnak” 8 forintot rendel; „Az Komáromy Görög Templomra Misékre”, illetve „Az Fehérváry Templomra értvén Görögre Misékre” egyaránt 10-10 forintot juttat; végül „M[é]l[tósá]ghos Püspökünk [ne] к Sz. Endrén Lakosnak” 8 forintot testál. E rendelések érdekessége, hogy következetesen „görög” templomokról beszél — míg Rácz György özvegye „rácz” templomot említ, miként — a Székely Zoltán által közzétett, ugyancsak 1748-ban készült végrendeletében13 — Constantinapoly Katalin asszony is. Időrendben utolsó vizsgált testamentumunk, Burza Konstantiné, „megkerüli” ezt a kérdést: a „Győri Sz. Egyházra” hagy 100 forintot, „ollyatén Conditioval, hogy a Sz. Egyháznak Tutorai minden esztendőben tartoznak annak az fellyebb említett Száz f[orin]t[okna]k interesséből az Papnak az Sz: Liturgiának ki Szolgáltatásáért harmad részét le tenni”. Az idézett rendelésekből látható, hogy mindegyik forrásunkban említtetik a felekezetükön lévő győri szentegyház — kétszer „rác”, egyszer „görög” jelzővel, egyszer pedig jelző nélkül. Közülük Simon György megfogalmazására érdemes 61
