Bíró Szilvia - Székely Zoltán: Arrabona - Múzeumi Közlemények 49/2. (Győr, 2011)
Tanulmányok - Horváth József: Három győri "rác" végrendelet a XVIII. századból
L _ ARRABONA 2011. 49/2. TANULMÁNYOK rát; ezen értékes, számos rácokhoz tartozó személy adatait is tartalmazó dokumentum 1743-ig terjedő része ma már — Morvái Gyulának köszönhetően — nyomtatásban is hozzáférhető. (Morvái 2007) Hasonlóan értékes forrás e népcsoport kutatásához a fentebb már említett II. József-kori összeírás helyi adatsora, melynek Győr-Újvárosra vonatkozó anyaga 2011-ben Perger Gyula közreműködésével nyomtatásban is napvilágot látott. (Perger 2011) E fontos forráskiadvány jelentős segítséget jelent az egyes személyek beazonosításában, lakóhelyének meghatározásában. Végezetül kettő, az utóbbi években megjelent rövid forrásközlést szeretnék megemlíteni! Az egyiket Perger Gyula tette közzé, rövid bevezetővel: ebből az 1744-ben készült beadványból az újvárosi rácok ünnepeiről kapunk pontos tájékoztatást. (Perger 2005) A másik forrásközlés Székely Zoltán nevéhez fűződik: ő Constantinapoly Katalin asszony 1748-ban Újvárosban készült végrendeletét tette — rövid, de értékes adatokat tartalmazó bevezetővel — nyomtatásban is elérhetővé. (Székely 2011) Összegezve megállapíthatjuk: az utóbbi évtizedekben készült fontos tanulmányok és értékes forrásközlések ellenére meglehetősen keveset tudunk még a győri rácok XVII-XVIII. századi történetéről. Ezért tartom fontosnak e három „rác” végrendelet közzétételét. A közölt végrendeletekről Az e tanulmány mellékleteként közlésre kerülő három „rác” végrendelet mindegyike másolatban maradt fenn, a Végrendeletek Másolati Könyvének lapjain. A legkorábbit közülük Wannyi Éva asszony készítette, aki Rácz György özvegyeként 1737. április 5-én „Győrj Újvárosban” tett utolsó rendelést. Nem érdektelen megemlítenem, hogy utolsó rendelése két másolatban is tanulmányozható, ugyanazon másolati könyv lapjain!9 A két másolatot összevetve tartalmi különbséget nem állapíthatunk meg, egy lényeges írásmódbeli eltérést viszont igen: a testáló neve a kötet elején található másolatban Wannyi Éva, a másikban ellenben Vanyi Éva alakban olvasható! Időrendben második végrendeletünket, Simon György kereskedő utolsó akaratát 1748. április 5-én jegyezték le Győrött; ugyancsak a másolati könyv első kötetében maradt fenn, ahová egy rövid latin nyelvű bevezetővel másolták be, 1748. április 30-án, az utolsó akarat publikálása alkalmából. A rövid megjegyzés utal arra is, hogy a kihirdetéskor a végrendelet tartalmának senki nem mondott ellent.10 A harmadik közölt testamentumot Burza Konstantin készítette Győrött 1781. június 13-án. A másolatot rövid latin nyelvű záradékkal látták el, melyből megtudjuk, hogy az utolsó akarat 1783. július 27-én került kihirdetésre, és négy nappal később került bemásolásra Győr város jegyzője, Dorffner Jakab által. Hasonlóan 60
