Bíró Szilvia - Székely Zoltán: Arrabona - Múzeumi Közlemények 49/2. (Győr, 2011)
Tanulmányok - Dominkovits Péter: Fejedelmi fogyasztás. I. Ferendinánd az 1553. évi soproni országgyűlésen, a városi számadáskönyv tükrében (Adatközlés)
DOMINKOVITS PETER FEJEDELMI FOGYASZTÁS... Dominkovits Péter FEJEDELMI FOGYASZTÁS I. FERDINÁND AZ 1553. ÉVI SOPRONI ORSZÁGGYŰLÉSEN, A VÁROSI SZÁMADÁSKÖNYV TÜKRÉBEN (Adatközlés) A jelentős oszmán hódításokat eredményező 1552. évi hadjáratot követően (pl. Temesvár, Szolnok eleste), amit még Eger példamutató ellenállása sem feledtethet, nem csoda, hogy a Magyar Királyság megvédése és egy keresztény hadjárat reményében jelentős várakozások előzték meg a soron következő országgyűlést. A túlzott várakozásokat azonban már I. Ferdinánd 1553. február 20-án Belső-Ausztria központjából, Grazból kiküldött országgyűlési meghívója is lehűtötte.1 Ugyanis az nemcsak arról szólt, hogy az eredetileg április 9-i határpontban megjelölt országgyűlés (conventum) a Pozsonyban uralkodó pestis miatt valószínűsíthetően Nagyszombatban, avagy Sopronban kerül majd megrendezésre, de arról is, hogy a Német-Római Birodalomban kiújult feszültségek miatt a várt oszmánok elleni hadjáratra ez évben nem kerül sor. (Fraknói 1876, 427-428.) Bár a kora újkori országgyűlések sorában Sopron nevét ismertté a négy XVII. századi diéta tette, azok előzményeként, Christoph Hummel polgármestersége, Christoph Klebelsberger bírósága idején, 1553-ban is e város adott otthont az uralkodó és a rendek tanácskozásának.21. Ferdinánd 1553. március 23-án, Grazban kelt parancslevelében április 9-re (ad Dominicam Quasi modo) Sopron szabad királyi városban rendelte el az országgyűlést, és ezzel az udvarnokok, a Magyar Királyság öszszehívott rendjei, az uralkodó többi tanácsosai és mások, akik az uralkodóval jönnek, a városban és a külvárosban történő elszállásolását, szükség szerinti ellátását.3 Két nappal későbbi parancslevelében hasonlóképpen ellátást, élelmezést és védelmet rendelt el mindazon magyar híveinek, akik parancsára Ujlaky Ferenc győri püspöktől, a Magyar Királyság helytartójától, Pozsonyból érkeznek.4 (A megjelent osztrák és magyar rendek jegyzékének összeállítása, miképpen ellátása is további kutatásokat igényel.)5 A városvezető elitbe tartozó Marx Faut, avagy Faut Márk tanácsos 1529-ig viszszatekintő, de valójában az 1550-es évektől (1553,1557) részletesebben adatoló városi krónikájában viszonylag bőven szólt az 1553. évről. Megemlítette az országgyűlést {Landtag); azt, hogy I. Ferdinánd fiaival, Miksa és Károly főhercegekkel — illetve udvartartásukkal —jött Sopronba, és a máig alig ismert országgyűlés lebonyolítása miatt a Fő téren (am Platz), a ferences templom (kloster) mellett, a házak falát át kellett törni.6 Az adott év történései között a krónikás nemcsak az ünnepélyes eseményt emelte ki, de több negatívumról illetve pozitívumról is beszámolt. Ismeretei szerint véletlenül, a diétával egyező időben, nagy tömegben tűntek fel a vándorsáskák, majd a városban — a külvárosban — szállt meg Castaldo spanyol 49
