Bíró Szilvia - Székely Zoltán: Arrabona - Múzeumi Közlemények 49/2. (Győr, 2011)

Recenziók

ARRABONA 2011.49/2.

RECENZIÓK

szerkesztő (aki jogi végzettsége mellett zenészi, zeneszerzői talentumokkal is bírt) 1923-ban szimfonikus költeményt írt Háni Istók címmel. A krimiszerző Vécsey Zoltán 1943-ban kisregényt publikált Istókról (A láp csodája), 1947-ben pedig a mosonmagyaróvári születésű költő, műfordító Hárs Ernő tollából született háromszáz soros verses elbeszélés Hány Istók címmel. 1962-ben Wacha Antal győri tánctanár Kapuvár fennállásának 800. évfordulója alkalmából színpadra vitte Hány Istók című táncjátékát a kapuvári Szövetkezeti Népi Táncegyüttes előadásában. Újabb izgalmas mű ígéretét rejtette magában Weöres Sándor szinopszisa, amely egy soha meg nem valósult Hány Istók-baletthez készült Rencz Antal, a győri színház dramaturgjának kérésére. (Ezt a szöveget teljes terjedelmében közli a kötet.) Számos más feldolgozás ismertetését követően a szerző végül eljut Tőke Péter 1979-es regényéhez, a Hanyistókhoz, amely a témának kétségkívül az eddigi legjelentősebb irodalmi feldolgozása. A győri grafikus, festő és író művét alapos elemzés tárgyává teszi Gerencsér, különös figyelmet fordítva a regény átgondolt szerkezetére és gazdag motívumhálójára.

A képzőművészeti feldolgozások tekintetében a monográfia szerzője aprólékosan végigveszi a legeldugottabb könyvillusztrációkat éppúgy, mint a legszélesebb körben látható és ismerhető ábrázolásokat, a mára megsemmisült, de sokáig Eszterházán őrzött, Buddha-szoborként számon tartott faragványtól kezdve (amelyről később kiderült, hogy tévesen azonosították Hány Istók alakjával), Tőke Péter olajgrafikáin és szobortervén át Zórád Ernő képregényéig, amely Jókai regénye alapján készült. A Névtelen vár filmadaptációja mellett néhány filmes feldolgozás is ismertetésre kerül, de a szerző figyelmét még két könnyűzenei „vendégszereplés” sem kerüli el: meglepve értesülünk róla, hogy a Steamy nevű rockzenekar és Tormentor elnevezésű black metal együttes is tovább bővíti a Hány Istók-interpretációk sorát.

A szerző végül kitér az irodalmi rokonság népes körére. Hány Istók figurája, személyisége, történetének egyes elemei kézenfekvő párhuzamokat hoznak felszínre. Az erdőben, állatok között nevelkedett fiúgyermek sorsa ismerős lehet Burroughs Tarzcmjából vagy Kipling művéből, Maugli alakjában. A Robinson Crusoe Péntekjével való rokonítást már említettük, de Gerencsér bizonyos vonások tekintetében hasonlóságokat vél felfedezni A gyűrűk ura Gollamjával, King Kong történetével, Hugo Quasimodojával, mi több Móricz Árvácskájával. Mint már említettük a Függelékben kap helyet Margaret Roberts, a XIX. századi angol írónő novellája Gerencsér Péter saját fordításában, amelyet egy igen gondos és terjedelmes bibliográfia követ a primer és a (Hány Istókhoz szorosan nem kapcsolódó, de a kötetben valamilyen vonatkozásban felhasznált) szekunder irodalom kigyűjtésével. A kötet színes képmelléklettel zárul, amelyben néhány említett képzőművészeti alkotás és dokumentum reprodukciója található.

A Hány Istók alakváltozásai a 2003-ban alakult Rábaköz-Hanság Turisztikai Egyesület és a Fiatal írók Szövetsége (FISZ) közös kiadásaként látott napvilágot. A FISZ 1999-ben alakult meg, Kárpát-medencei fiatal írók, költők, irodalomtörténé235