Bíró Szilvia - Székely Zoltán: Arrabona - Múzeumi Közlemények 49/2. (Győr, 2011)

Recenziók

ARRABONA 2011.49/2.

RECENZIÓK

szék és kritikusok érdekvédelmi és érdekképviseleti egyesületeként, és azóta is a négy meghatározó irodalmi szervezet egyikeként működik (a Magyar írószövetség, a Szépírók Társasága és a József Attila Kör mellett). A FISZ tevékenységének egyik központi eleme a könyvkiadás, négy külön profilú könyvsorozata közül a FISZ Könyvek sorozat 55. köteteként jelent meg Gerencsér Péter munkája. A társkiadó turisztikai egyesület egyik kiemelt témája Hány Istók legendájának kutatása, népszerűsítése. A mű a Norvég Civil Támogatási Alap által finanszírozott kétéves Hány Istók-projekt részeként született meg. Gerencsér Péter kutatásának egyik járulékos, de korántsem elhanyagolható eredménye éppen a turisztikai egyesület célkitűzéseinek fősodrába illeszkedik: ez az eredmény pedig Istók legendájának ápolása. Hány Istók — történetének és figurájának a köztudatban való beágyazottsága révén — Kapuvár, a Hanság, sőt az egész régió szimbóluma volt mindig is, az utóbbi években pedig talán minden eddiginél igazabb ez az állítás. Elég csak arra gondolnunk, hogy az először 2009-ben megrendezett, kapuvári Hány Istók Fesztivál emblémájaként szerepel, a városmarketing és az ökoturizmus fellendítését célzó fesztivál „fővédnöke” lett tehát. Végső soron az egyik legnagyobb haszon, amit Gerencsér Péter elért könyvével, hogy újra megerősített bennünket abban a meggyőződésben: létezik egy olyan magyar Tarzan (vagy ha úgy tetszik, Maugli), akire büszkék lehetünk, és aki legalább annyi kalandot és izgalmat rejteget legendájában, mint tengeren túli társai.

236

I