Bíró Szilvia - Székely Zoltán: Arrabona - Múzeumi Közlemények 49/2. (Győr, 2011)
Tanulmányok - Almási Tibor: Évről-évre. Fejezetek Győr képzőművészeti életéből V. 1907
ARRABONA 2011.49/2. TANULMÁNYOK műterem alakját kapta. A falak oldalt tolattak el, úgy hogy a közönség bárhonnan hallhatta az előadókat.”39 Délután a város „előkelő társadalmának színe-java” jelenlétében „legelőször Holló Alajos reáliskolai tanár és festőművész ismertette kiváló szakértelemmel a tárlat anyagát”, majd az egybegyűltek „szűnni nem akaró tapsokkal” honorálták dr. Flesch Emil zongorajátékát, illetve Horváth Clarisse „remek szavalatát.”40 Végül a tárgysorsolás szerencsés győztese magával vihette a tárlatból Cserna Rezső „Este a tengerparton” című festményét. A következő művészeti öszszejövetel pénteken, 25-én zajlott a helyi 26. gyalogezred zenekarának közreműködésével. A szokásos sorsjegyjátékon ezúttal Fortuna kegyeltje Diamant Berta „csinos tájképével” gyarapodott.41 Az utolsó „művészeti zsúrt” január 27-én, vasárnap délután 5 órakor rendezték „a termet egészen betöltő díszes közönség előtt.”42 Ezúttal Déry Béla festőművész, a Nemzeti Szalon titkára „tartott nagy tetszéssel fogadott tanulságos és élvezetes előadást a festészetről és az ahhoz való nevelésről.”43 Déry Béla után a pódiumra Korn Vali és Némethy Ernő lépett, akik egy „ötletes apróságot” adtak elő, majd „városunk énekművésznője”, Schmidl H. Jánosné szórakoztatta a közönséget két dallal, zárásként pedig felhangzott dr. Vajda Emil és Árvay Géza hegedű - cimbalom „kitűnő duettje.”44 Az egyszerűen szórakozásra, kikapcsolódásra, vagy éppen ritkán adódó művészeti élményre vágyó győri polgárok mellett a tárlatra látogatók nagy részét — új és örvendetes jelenségként — a város iskoláinak diákserege tette ki. Az iskolák sorából is kiemelkedett a győri főgimnázium mintegy 600 fős tanulóifjúsága, amely Acsay Ferenc igazgató és a tanári kar vezetésével látogatta meg a bemutatót. A fiatalokat a kiállításban Déry Béla festőművész kalauzolta, aki „rendkívül érdekes előadást” tartott nekik „a műtárgyak helyes szemléletéről s a művészet tanításáról a serdülő korban”.45 A látogatottságon kívül a helyi szervezők és a Nemzeti Szalon vezetése a győri műtárlat sikerét leginkább az eladott műtárgyak számában és értékében tudták lemérni. Bár a végleges számadás e tekintetben nem került nyilvánosságra, az a különféle híradásokból tudható, hogy a város és magánszemélyek nem csupán a megnyitó napján, hanem a kiállítás egész nyitvatartási időszakában vásároltak műveket.46 (2. kép) A Nemzeti Szalon, a bíráló hangok és vélemények ellenére, sikeresnek minősíthető győri műtárlata 1907. január. 29-én zárult a védnökök, gróf Széchenyi Miklós megyés püspök és Lippay Géza főispán jelenlétében, Goda Géza alispán köszönő ünnepi beszédével.47 A Nemzeti Szalon kiállítása Győrből Nyitrára folytatta vándorútját. к к к Több éves előkészítő és építő munka után, 1907. május első napjaiban a Szent István úton felavatták a fiatal budapesti építész, Málnai Béla (1878-1941) tervei alapján készült Kereskedelmi és Iparkamara új székházát. Az eklekticizmus stílusjegyeit magán viselő impozáns épület homlokzatára Horváth Adorján győri szob216
