Bíró Szilvia - Székely Zoltán: Arrabona - Múzeumi Közlemények 49/2. (Győr, 2011)
Tanulmányok - Almási Tibor: Évről-évre. Fejezetek Győr képzőművészeti életéből V. 1907
ALMÁSI TIBOR ÉVRŐL - ÉVRE FEJEZETEK GYŐR KÉPZŐMŰVÉSZETI ÉLETÉBŐL V. 1907 1902-ben alakult műtárlatrendező bizottság titkárát, kivel tisztelgett azonnal Goda Béla alispánnál, hogy tőle a kiállítás céljaira a megyeháza nagy tanácstermét elkérje.”17 A kiállítás védnökéül „a Nemzeti Szalon gróf Széchenyi Miklós megyés püspököt, Lippay Géza főispánt, elnökeiül pedig Wennes Jenő polgármestert és Goda Béla alispánt kérte fel...”18 A helyi támogatás elnyerése és a kötelező udvariassági gesztusok megtétele után a tárlat előkészítésének üteme felgyorsult. A kiírt határidőre a Nemzeti Szalonhoz a művészektől beérkeztek a „tárlaton kiállítandó művek”, amelyek az előzetes értékelés szerint azt mutatták, hogy mivel „a Nemzeti Szalon maga is súlyt helyez a győri sikerre, mert ezzel akar fényt vetni az idei egész működése elé”, „a győri kiállítás anyaga a legkiválóbb lesz mindama tárlatok közül, melyek eddig vidéken kiállítva voltak.”19 A tárlat anyagának egybegyűjtése mellett a rendezők gondoskodtak a meghívók elkészítéséről és időbeni postázásáról is. „A f. hó 20-án megnyíló műtárlat előkészítő munkája — számolt be az eseményekről a Győri Hírlap — már serényen folyik Budapesten. Egybe van állítva már csaknem teljesen a tárlat anyaga, mely vasárnap már útnak indul Győr felé. Hétfőn a Nemzeti Szalon megbízásából annak titkára, műtárosa és szerelői érkeznek már városunkba, hogy itt a képek felállítását, a terem díszítésének munkáját megkezdjék. Az összes képek kerekeken mozgatható nagy falakon lesznek elhelyezve, úgy, hogy a tervbevett művészettörténeti felolvasások alkalmával, mikor is tágasabb helyre lesz szükség, a középfalak egyszerűen a főfalak mellé lesznek tolhatok.”20 Miközben január 13-án megérkezett Győrbe Budapestről a kiállítási anyag és a tárlat rendezését végző csapat, a városházán Goda Béla alispán és Wennes Jenő polgármester elnökletével tanácskozásra összeült a műtárlat győri bizottsága. Az összejövetel első részében az egybegyűltek „lelkesen üdvözölték”, hogy a város vendégül láthatja a Nemzeti Szalont, majd döntöttek a díszvendégek névsoráról. E névsoron gróf Apponyi Albert közoktatásügyi miniszternek, Molnár Viktor államtitkárnak, Lippich Elek, a művészeti osztályvezetőjének, Andrássy Gyula gróf, a Nemzeti Szalon elnökének és gróf Edelsheim-Gyulay Lipót, a Nemzeti Szalon alelnökének neve szerepelt. Az ülés végén a résztvevők határozatot hoztak a kiállítás jegyárairól („idényjegyek”-bérletek 3 korona, a megnyitó napján 1 korona, a többi napokon 50 fillér), illetve arról, hogy „Győr város és megye érdeklődő közönségéből egy kétszázas nagybizottságot” hoznak létre, amely „megjelenésével a megnyitó fényét emelje.”21 A megnyitóig hátramaradó néhány napban az esemény iránt fokozódó érdeklődés és ehhez párosuló kellő publicitás mutatkozott meg. A győri sajtóorgánumok bő terjedelemben tudósítottak például arról a január 15-i tisztelgő látogatásról, amelyet a Nemzeti Szalon 28. vidéki és első győri kiállításának előkészítő bizottsága tagjai tettek a művészeti tárlat védnökeinél, Lippay Géza főispánnál és gróf Széchenyi Miklós püspöknél22, valamint azokról a munkálatokról, amelyek a vármegyeház dísztermében folytak a bemutató előkészítésére. Talán nem érdektelen néhány olyan passzust kiemelni ezekből az írásokból, amelyek híven tükrözik a rendezők lázas te209
