Bíró Szilvia - Székely Zoltán: Arrabona - Múzeumi Közlemények 49/2. (Győr, 2011)
Tanulmányok - Almási Tibor: Évről-évre. Fejezetek Győr képzőművészeti életéből V. 1907
ARRABONA 2011. 49/2. TANULMÁNYOK vékenységét, a fokozatosan átalakuló kiállítási helyszínt, és eddig nem ismert adatokkal, információkkal szolgálnak a tárlat anyagáról: „A kiállítás nem csak niveau, de külső csín tekintetében is meglepő látványt fog nyújtani, amennyiben a termeket délszaki növényekkel és pompás szőnyegekkel dekorálták. A rendezési munkálatok felülvizsgálására Ernst Lajos ügyvezető, igazgató az ismert műtörténész... Győrbe érkezik, míg a kiállítás megnyitására máris egész sereg előkelő művész jelezte megjelenését. A tárlat ismertetésére és könnyebb tájékozódás céljából Déry Béla titkár célszerű útmutatót készített.. ”23 „Serény munka folyik a vármegyeháza nagy termében. Széles állványokat illeszt egybe a díszítő, képeket csomagol a szertáros és Rubovics [Márk], meg Déry [Béla] a Nemzeti Szalon kiküldöttei ízléses rendbe akarják csoportosítani a ma még óriási rendetlenséget. Mert szombaton délre készen kell lenni mindennek, a csarnok, a hol most a képkeretek hiányait igazítják ki, a hol láda láda hátán éktelenkedik, a hol a képek garmadái hevernek szerteszét, ekkorra díszes, impozáns tárlattá kell, hogy változzék... A mint egymásután kikerülnek a ládából a képek, Déry feljegyzi mindenikre az árat, melyet a művész megszabott... A tárlaton 300 kép lesz, olaj és vízfestmények, pasztellek. A képeken kívül 20 bronz és gipszszobor ékesíti a vármegyeház nagy és kistermét... A képek között felváltva találkozik a szemlélő zsánerképekkel, tájképekkel és csendéletekkel, mindenki megtalálhatja az ízlésének megfelelőt. A képek 200000 К értéket képviselnek és az egyes képek ára 50-5000 K-ig változik...”24 A bemutatón „118 művész vesz részt háromszázat meghaladó műtárggyal... A kiállítás anyagát nagyobbára olajfestmények képezik, de van sok vízfestmény, litográfia, szénrajz, pasztell és tollrajz is, míg a szobrászművészetet inkább a kisplasztika körébe vágó művek képviselik. A kiállítás könnyebb áttekintésére célszerű tárgymutató készült, mely felöleli a kiállított tárgy címét, minőségét, árát és a művész nevét...”25 A Nemzeti Szalon tárlatának megnyitása előtt, a már kész kiállítást bemutatták a sajtó és a kiállítási végrehajtó bizottság képviselőinek26, Déry Béla titkár pedig beharangozó „Köszöntő”-ben foglalta össze a Szalon célkitűzéseit, a győri bemutatóhoz fűzött reményeit. „A Nemzeti Szalon — írta Déry —, mely feladatául tűzte ki a hazai képzőművészet decentralizációját, a vidéken gyűjteményes és általános jellegű kiállítások bemutatásával iparkodik ébren tartani azt az örvendetes érdeklődést, mely a képzőművészet iránt országszerte fellendült s a mely tovább fejlesztése ideális vágyainak netovábbja, hazafias célja és közművelődési feladata. Nevelni akarjuk a magyar művészet iránt lelkesülő közönséget, fejleszteni akarjuk a magyar műízlést! ... Tanítani akarjuk a közönséget arra, miként nézze a képet, a szobrot? Meg akarjuk értetni a közönséggel, hogy nem elmélkedni kell csupán a szépről, hanem azt állandóan magunk előtt kell látni, hogy a szem megszokja és a lélek benne gyönyörködjék. Ezzel az ideális céllal kapcsolatban a Nemzeti Szalonnak másik fontos feladata a művészek olyan népszerűsítése, mely olcsó, megfizethető áron a magyar műszerető és műértő közönségnek valódi művészi becsű műveket bocsájt rendelkezésére s ez úton a nem egészen rózsás viszonyok között 210
