Bíró Szilvia - Székely Zoltán: Arrabona - Múzeumi Közlemények 49/2. (Győr, 2011)
Tanulmányok - Almási Tibor: Évről-évre. Fejezetek Győr képzőművészeti életéből V. 1907
ARRABONA 2011.49/2. TANULMÁNYOK hetővé tegyék, hogy falaik között a művészet állandóan megtelepedjék, hogy éreztesse a jellemre, az erkölcsre, az ízlésre ható óriási erejét.”3 Győr igazi kulturális centrummá válásának előfeltétele a kortársak szerint két fontos tényező együtthatásának függvénye volt. Az egyik ezek közül a kultuszminiszter által is szorgalmazott kultúrmozgalom, amelynek bázisa az eddig kiaknázatlan lehetőségekkel rendelkező iskolai rendszer lehet és kell hogy legyen. E lappangó potenciál felszínre hozása és a magyar társadalom kulturális átlagszínvonalának emelése érdekében a kultuszminiszter azzal a kéréssel fordult az iskolák főigazgatóihoz, hogy „a közönség bevonásával ciklikus előadásokat rendezzenek s az iskolák felszereléseit a tudomány és műveltség intenzív fejlesztésének szolgálatába bocsássák.”4 A felülről jövő kezdeményezés meglepő gyorsasággal terjedt az ország egész területén és nem maradt visszhang nélkül Győrben sem. „A közoktatásügyi miniszter nagy horderejű eszméje — olvasható a Győri Hírlap hasábjain —, hogy a közép és kereskedelmi iskolák közreműködésével s a nagy közönség bevonásával a vidék nagyobb városaiban kulturális középpontokat teremtsen s így mintegy a művelődési eszközök decentralizációjával az egész nemzet szellemi nívóját emelje — kezd testet ölteni... Örömmel üdvözöljük a mozgalmat s áttekintve városunk óriási szellemi energiáját, érezve a lelkesedést és érdeklődést, melyet a kulturális gondolat a győri társadalom minden rétegében keltett, biztosítva látjuk a sikert: Dunántúl erős várát, a gazdaságilag, szellemileg hatalmas Győr városát.”5 Az eszme megfogant és kicsirázott! Győrben, a társadalmi és szellemi élet „előkelőségeiből” megalakult a „tudományos felolvasásokat előkészítő nagybizottság”, amely Várossy Tivadar tankerületi főigazgató vezetésével és a város iskolaigazgatóinak részvételével 1907 januárjában már meg is tartotta első ülését. Ezen az öszszejövetelen határozat született arról, hogy február és március hó folyamán a tudományos felolvasó társaság minden héten két ismeretterjesztő előadást tart, hétfőn este a főreáliskolában, csütörtök este pedig a főgimnáziumban.6 A tudományos ismeretek népszerűsítése mellett, az általános kultúrszint magasabb szintre emelésének egy másik tényezője s előfeltétele a „nagyközönség” ízlésnevelése és a művészeti események iránti viszonyának megváltoztatása volt. E nehéz és hosszabb időt, kitartó munkát igénylő feladat sikeréhez Győrben, mint ahogy az ország más területein is, elengedhetetlenül szükség volt egy jól átgondolt és következetesen végigvitt távlati művészeti programra. Jellemző módon, ezt a művészeti programot — számba véve az utóbbi években és a különböző művészeti területeken elért eredményeket és a tapasztalható hiányosságokat —, nem az erre hivatott helyi közigazgatás kultúráért felelős képviselői, hanem dr. Perl Gyula ügyvéd, a város művészeti életének egyik elkötelezett, lelkes, önkéntes szervezője fogalmazta meg és tette közzé 1907. január elején a Győri Hírlapban. Viszszatekintő és egyben programadó írásában dr. Perl Gyula a bajok forrását abban határozta meg, hogy „városunk közönségéből hiányzik a művészet pártolásának azon önzetlen lelkessége, mely a szépet magáért a szépért keresi és mely a megeszmé-206
