Bíró Szilvia - Székely Zoltán: Arrabona - Múzeumi Közlemények 49/2. (Győr, 2011)

Tanulmányok - Giber Mihály: Egy alig ismert egyházi emlékünk - középkori templom a győri Káptalandombon

ARRABONA 2011.49/2.

TANULMÁNYOK

9 A római falhoz és a fekete réteghez: Templom 1981; Ásatási napló, 37-40., 4. sz. rajz, 3. metszet; 8. és 9. sz. rajzok.

10 A téglapadlóhoz és a lépcsőhöz: Templom 1981; Ásatási napló, 5., 9-10. és 14. oldalak.; Templom 1981, 55., 56., 57. és 58. fotótáblák képei és 59. fotótábla, 1. kép. Említi még: Kozák 1982, 117.

11 A vakolathoz: Templom 1981; Ásatási napló, 5., 55. fotótábla, 2. kép, 57. és 58. fotótáblák képei.

12 Templom 1981; Ásatási napló, 13-14. és 17. oldalak. A kapu külső oldalának kibontása jól követhető képeken: Templom 1981, 51. fotótábla, 1. kép; 52. és 53. fotótáblák képei. Az eredeti kaput említi még: Kozák 1982,117.

13 A templom északkeleti külső oldalának kutatásához: Templom 1981; Ásatási napló, 26., 28. és 30-32. oldalak. A faltömböt ábrázoló fotókat lásd: Templom 1981, 34/b tábla, 2. kép, 36. tábla. A falak és a rétegek közötti esetleges összefüggések a dokumentáció alapján nem határozhatók meg. Kivételt az apszis alatt folytatódóként meghatározott kváderköves fal képezhet, mely a feltárás további szakaszában és az ásatás értékelése során befolyásolta az építéstörténetről alkotott elképzeléseket. Mindezt lásd a feltárás további, 1982-es és 1983-as leírásánál, illetve a templom építéstörténetének bemutatásánál.

14 Templom 1981; Ásatási napló, 8. A sárga téglák mérete: 28x14x7 cm. A barnásvörös téglákról csak anynyit írtak, hogy más méretűek voltak. (Lásd ugyanott.)

15 Templom 1981; Ásatási napló, 10. A feltáráskor készült metszetrajz szerint az aknát felső részén agyagos, homokos tégla- és kőtörmelékes, alatta homokos, habarcsos bontási törmelék töltötte ki (Templom 1981, 4. sz. rajz, 6. metszet). Az íves fal keleti szakaszát mutatja: 50/a fotótábla, 3. kép.

16 Templom 1982; Ásatási napló 4.1570 körüli téglapadló teteje: -60 cm az északi kapu küszöbszintjéhez viszonyítva. Saját mérés a 1983-as 14. sz. rajz alapján.

17 A csatos jelű téglákhoz és a XVI. század utolsó harmadára datálásukhoz lásd: Pfannl 1932, 282. oldal és I. fotótábla; Lővei 2002, 237. és 246. oldalon 4-7. ábrák.

18 Templom 1982, 15-22. sz. rajzok, 92-170. fotótáblák képei. A sírokhoz még: Kozák 1983, 101.

19 Kozák 1983, 101.; Templom 1982; Ásatási napló, 20-22. A vörösmárvány fedlapos sír az északi kapu küszöbszintjéhez viszonyítva: -110 cm. Saját mérés a 1983-as 14. sz. rajz alapján.

20 Jelen tanulmányban jóformán csak a rétegviszonyok leírására, illetve ennek értelmezési lehetőségei kifejtésére van mód, metszetrajzok közzététele egy-két kivételtől eltekintve nem áll módomban. Ennek részben terjedelmi korlátokból eredő okai vannak, másrészt a leletek feldolgozásáig a rétegek értelmezése is csak a levegőben lógna (a rétegek értelmezésének kérdésére éppen ezért egy újabb tanulmányban vissza kell majd térni).

Az ásatási napló szövege szerint a hajó északkeleti sarkában a diadalív lábazatának déli oldalán agyagos réteg jelentkezett, alatta köves-földes-agyagos rétegek húzódtak. (Templom 1982; Ásatási napló, 9.) A leírás szerint a padkától számított 85-92 cm között barnás réteg húzódott, mely az északi bejárat nyugati felétől magasabb szinten meghagyott agyagos-köves rétegtől indult. A réteget dél felől egy feketés, majd újból agyagos-köves réteg határolta. Az említett 90. sz. központi sírgödör is érintkezett ezzel a réteggel. A réteg északi határa az északi hajófal és padka volt. A barna rétegről megállapították, hogy későbbi a fekete és az agyagos-köves réteghez képest. Az agyagos réteg viszont jelentkezett a hajó déli fala, illetve padkája mellett is. AIV. szelvényben a központi helyzetű sírgödör határolta a sötétbarna réteget. (Templom 1982; Ásatási napló, 10-11. és 23-24. oldalak) AIV. szelvényben a barnás-feketésnek leírt réteg 99-104 cm mélyen húzódott. (Templom 1982; Ásatási napló, 14.) Mindenesetre agyagos-köves szint jelentkezett az I. szelvény karzattartó pillér alapozásánál lévő részén is. (Templom 1982; Ásatási napló, 17.) A napló e bejegyzése szerint az agyagos-köves szintről feltételezték, hogy a római falhoz csatlakozó járószintre hullott törmelékrétegről lehet szó. (Lásd uo.) A hajó belsejében talált kör alaprajzú építmény és a hajó déli fala közötti területen feltárt agyagos réteget összefüggőnek vélték a kör alakú építmény nyugati oldalán korábban feltárt agyagos felülettel. (Templom 1982; Ásatási napló, 23.) A kör alaprajzú építmény megmaradt felső síkja az északi kapu küszöbszintjéhez viszonyítva: -120-130 cm. (Saját mérés az 1983-as 14. sz. rajz alapján.) A129. sz. sír felszedése után az alatt agyagos-„téglás” szintet értek el, melyet padlónak véltek és feltételezték, hogy kapcsolatban áll a hajó déli padkája melletti fekete rétegbe ásott agyagos-köves réteggel. (Templom 1982; Ásatási napló, 27-28.)

A feltárás során készült rajzokból (Templom 1982, 8., 9. és 10. sz. rajzok) annyi kiderül, hogy a korai központi helyzetű sír — melynek csak egy kis részlete maradt meg a későbbi sír beásása miatt — vörösmárvány fedlapjával közel egy szinten, a sír nyugati oldalán közvedenül elhelyezkedő ún. kör alakú építménytől nyugatra egészen az utólagos beépítésű sávalap keleti széléig agyagos járószintet jeleztek a feltárók (itt tehát összhangban van a napló és a rajz). Az e fölötti, azonosítható újabb járószint az 1570 körüli téglapadló szintje (11. kép). A problémát már csak az jelentheti, hogy a korábbi járószint igen mélyen van az északi oldalon nyíló, az egyetlen ismert középkori bejárat küszöbszintjéhez képest, tehát kér142