Bíró Szilvia - Székely Zoltán: Arrabona - Múzeumi Közlemények 49/2. (Győr, 2011)
Tanulmányok - Giber Mihály: Egy alig ismert egyházi emlékünk - középkori templom a győri Káptalandombon
GIBER MIHÁLY EGY ALIG ISMERT EGYHÁZI EMLÉKÜNK... JEGYZETEK 1 Jelen írásom a 2009. november 27-én Visegrádon a Fiatal középkoros régészek találkozóján elhangzott, a most megjelenő tanulmánnyal azonos című konferencia-előadásom írott és az elhangzottakhoz képest jelentősen kibővített változata. A konferencián elhangzottak eredetileg egy önálló, a konferencia előadásait tartalmazó tanulmánykötetben jelentek volna meg. Ennek a kötetnek a megjelentetésére végül nem került sor. A konferencia előtt a műemlékvédelmi szakemberként többek között Győr épített örökségét is kutató László Csaba régésszel (Budapest, akkoriban a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal vezető beosztásban lévő munkatársa) áttekintettük és végigbeszéltük a dokumentáció, illetve az ebből készült előadásom anyagát. Ez úton is köszönöm László Csabának, hogy annak idején időt szakított az említett megbeszélésre, és ezáltal segített a felkészülésben! Ugyancsak köszönöm a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Tervtára, a Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Adattára és a Xántus János Múzeum munkatársainak a konferencia-előadáshoz és jelen tanulmány megírásához szükséges kutatásom, adatgyűjtésem során nyújtott segítségüket! 2 A feltárás gyakorlatilag közöletlen. Dokumentációja: Templom 1981; Templom 1982; Templom 1983. A feltárásról készült rövid jelentések: Kozák 1982; Kozák 1983; Kozák 1984. Kozák Károly a templom feltárásának eredményét egy-két bekezdésnyi szövegben említette: Kozák 1989-1990. A templom feltárásáról rövid összefoglalót írt: Sedlmayr - László 1996. Kozák Károly egyébként az ásatás három éve alatt rendszeresen, olykor három hétre is távol volt a feltárási területtől, folyamatos jelenlétéről máskor sem beszélhetünk. A munkák irányítását ilyenkor a terepen dolgozó rajzolókra, technikusokra bízta „a megbeszéltek szerint”. A feltárási munkák lebonyolításába, időnként vezetésébe a győri múzeum részéről Tomka Péter és Szőnyi Eszter régészek is több alkalommal bekapcsolódtak. Abban, hogy ennek a kisméretű templomnak a feltárása három évig húzódott, nagy szerepe volt annak, hogy kezdettől fogva igen korlátozott volt a rendelkezésre álló munkaerő létszáma: előfordult, hogy csak egyetlen ember dolgozott a helyszínen. 3 A tér 1948-ban kapta a Martinovics tér nevet (Tomaj 1967, 350.), az Apor Vilmos püspök tér nevet a rendszerváltás óta viseli. 4 Az 1979-es — egyébként önálló dokumentáció nélküli — kutatásra való visszautalásokhoz lásd: Templom 1981; Ásatási napló, 1., 5. és 14-16. oldalakon. 1979-ből mindössze néhány fotó maradt ránk az 1981-es dokumentációhoz csatoltan. 5 A falat és a tőle keletre eső templomrészt, azaz a fal által leszűkített térkialakítást a kutatás elején még barokk korinak (Templom 1981; Ásatási napló, 7.), az ásatás előrehaladtával már XVI. századinak határozták meg (Templom 1981; Ásatási napló, 26.; illetve Templom 1981, 9. sz. rajz). A falat már feltárás közben jól mutatja: Templom 1981, 51. fotótábla, 2. kép és 54. fotótábla, 2. kép. A fal a szövegben és a rajzokon több alkalommal válaszfal néven szerepel. 6 A szelvényekről annyit mégis ki lehetett deríteni, hogy egy-egy szelvény nagyobbik része a templom belsejébe esett, kisebbik része a templom külső oldalára, illetve a páratlan számúak a templom északi felében, a párosak a déli felében lettek kijelölve. A római számmal jelölt számozás nyugatról kelet felé haladt. Az I. és II. szelvények a templom hajójának nyugati felére, a III. és IV. szelvények a hajó középső részére, az V. és VI. szelvények a hajó keleti felére, illetve a hajó és a szentély csatlakozásának területére eshettek. Bonyolítja a helyzetet, hogy a szelvényeken belül utóbb több kisebb — és szintén jelöletlen — kutatóárkot nyitottak, illetve az árkok és szelvények területe átfedésben volt egymással. 7 Templom 1981, 2. sz. rajz, az 1. sz. árok metszetrajza. Értelemszerűen a templom bontás utáni feltöltési rétegződését mutatja az észak-déli irányú metszetrajz is (Templom 1981, 3. sz. rajz). 8 Kozák 1982,117.; Templom 1981; Ásatási napló, 11-13. A felület átvágása után, gyakorlatilag a padka szintjén mutatkozó sírokhoz: Templom 1981, 22. fotótábla, 1-3. képek. A pillérek között feltárt sírokhoz: Templom 1981, 20. fotótábla, 1-3. képek. A mostani cikkben valamennyi sír említését nem jelölöm meg (az összes temetkezés elemzése egy újabb közlemény témája lehetne). A sírmélységet 1981-ben templom nyugati részén a falak belső oldalán végigfutó kő padka szintjéhez mérték. Templom 1981; Ásatási napló, 17. Temetkezésekhez lásd még pl.: 28., 29., 30. és 31. fotótáblák fotóit. A sávalap és a nyugati fal közé ásott sírokhoz lásd pl.: Templom 1981, 38/a fotótábla, 1. és 2. képek; 39. fotótábla, 1. kép; 40., 40/a, 41., 41/a, 42., 43., 43/b, 44. fotótáblák képeit. 141
