Bíró Szilvia - Székely Zoltán: Arrabona - Múzeumi Közlemények 49/2. (Győr, 2011)
Tanulmányok - Giber Mihály: Egy alig ismert egyházi emlékünk - középkori templom a győri Káptalandombon
GIBER MIHÁLY EGY ALIG ISMERT EGYHÁZI EMLÉKÜNK... egyelőre mégis kérdésesnek tekinthető a korai keltezés és a két román kori építési periódussal kapcsolatos elképzelés. Természetesen lehetőségként valóban felmerülhetne a templom egy általunk nem ismert okból bekövetkező, de még román kori teljes újjáépítése is. Azonban a hajó alapfalain észlelt elválás (?) és a szentélyzáródás alatti eltérő ívű falazat az építési technikára (azaz az alapozás jellegére) vagy építés közbeni változtatásra is utalhat. A másodlagosan a templom alapfalába befalazott román kori faragott köveknek sem feltétlenül kell egy korábbi, ugyanezen a helyen álló, ugyanekkora méretű és alaprajzi elrendezésű templomból származniuk.48 Az ásatás során készült fotók és felmérési rajzok ugyanakkor a templom gondosan rakott, kváderkövekből emelt felmenő fala alatt inkább egységesnek tűnő, ám kétségtelenül szabálytalan síkú alapfalat mutatnak. Az alapfal szabálytalanságait annak a ténynek is tulajdoníthatjuk, hogy alapozásról van szó. A templom kváderköves építésű, egyéb falazóanyag csak a későbbi átépítésekhez kapcsolódóan fordul elő. A kváderköves falazásmód azonban gyakorlatilag az egész Árpád-korban elterjedt, így önmagában a korszakon belül nem keltező értékű. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt a tényt sem, hogy a feltételezett korábbi templomhoz kapunak is kellett volna tartoznia, erre utaló nyomot, maradványt azonban nem találtak. Annál beszédesebb viszont a tény, hogy a templom egyetlen ismert középkori bejárata — a középkori templomoknál egyébként igen szokatlan megoldásként — az északi oldalon nyílt, ami azzal lehet összefüggésben, hogy a tőle északra fekvő székesegyházhoz igazodott a templom, ezért csak annak felépítése után (!) emelhették. Az északi oldalon nyíló kapu kialakításának célja nyilván a két templom közötti közlekedés egyszerűbbé tétele volt. A templom építési idejét nem lehet pontosan megadni, de a kváderköves falazás, a másodlagosan befalazott román kori kövek, az észak felé nyíló bejárat, a székesegyházzal joggal feltételezhető kapcsolat alapján a XII. század elejénél korábbra nem keltezném a templomot.49 A későbbi századokból két jelentősebb átépítés azonosítható a templomban. Egyfelől valamikor a középkorban — feltételesen a XIII-XIV. században — a hajó nyugati részében egy széles sávalapot építettek, amely karzat és/vagy nyugati torony alapozása volt. A feltáráskor csak a négyzetes pillérek legalsó része, lábazatuk részlete került elő. Az átépítéskor alighanem megbonthatták a templom falát is, mert az alapozásba olyan kváderköveket is befalaztak, amilyenek a templom falát adják (sőt, mint láttuk, faragott köveket itt is felhasználtak másodlagosan).50 A templom esetleges késő középkori, gótikus átépítésnek nincs nyoma (pl. boltozati bordák, támpillérek a külső oldalon), gótikus építési periódusa tehát nincs a templomnak.51 AXIV-XVI. században, egészen az 1570 körüli újabb átépítésig alighanem román kori, egyhajós, félköríves szentélyzáródású, nyugati tornyos (?) formáját megőrizve élt tovább és volt használatban a meglehetősen kisméretű templom.52 A következő (és egyben utolsó) átépítés pontosabban datálható. A templomban több helyütt beépített ún. csatos jelű téglák alapján 1570 körül elfalazták az északi kaput, a templom nyugati részét visszabontották (a templom körüli terület akkori, 137
