Bíró Szilvia - Székely Zoltán: Arrabona - Múzeumi Közlemények 49/2. (Győr, 2011)
Tanulmányok - Giber Mihály: Egy alig ismert egyházi emlékünk - középkori templom a győri Káptalandombon
ARRABONA 2011.49/2. TANULMÁNYOK gyeitek meg, amit az első templomhoz tartozónak véltek. Kozák véleménye szerint elmélete mellett szól a vizsgált falazat síkba rakása és a felette lévő második templom alapozásához tartozó kitüremkedés. Ezen a megfigyeléseit az északi fal belső és külső, illetve a nyugati fal belső oldalára egyaránt igazoltnak látta. (Templom 1983, 9-10.) (15. kép) Az északi bejárat alatti falszövet vizsgálata során Kozák a bejárat két küszöbköve között elválást, elcsúszást figyelt meg a fugák mentén, illetve a lejjebb lévő kövek között helyenként földet is, de az ismertnél korábbi bejáratra vagy annak bármilyen nyomára nem talált rá.42 A falszövet vizsgálata során a templomhajóban az alapozás különböző szakaszaiból tisztítás és fotózás után román kori faragott köveket emeltek ki.43 Az ásatási időszak folyamán a kutatás mellett, majd a feltárás vége felé a dokumentálás lezárása közben és után a helyreállításhoz kapcsolódó tereprendezés is megtörtént, ami a szelvényeknek és általában a kutatási területnek a helyreállításhoz szükséges szintig történő feltöltését jelentette, illetve a visszatemetésre kerülő római kori fal nyomvonalának szárazon rakott kövekkel történő jelzését. A templom építéstörténetének kérdései és az építéstörténet vázlata A templom északnyugati sarkában a templom falainak építésekor két helyen átvágták egy késő római terazzo padlós kő falazatú épület falát — a római kori épületrészlet a legkorábbi feltárt építészeti emlék a templom területén (az építési periódusokhoz: 19. kép).44 A templom pontos építési idejével kapcsolatban meglehetős bizonytalanságban vagyunk. Kozák Károly 1982-1983 folyamán (és később is) ragaszkodott a két román kori építési periódussal kapcsolatos elméletéhez és a templom korai — mint később látni fogjuk, X. század végi, még a püspökség alapítása előtti (!) — datálásához.45 Az általa felhozott érvek és az ásatás során tett megfigyelései valóban elgondolkodtatóak.46 Elmélete bizonyítékának a templom falába másodlagosan befalazott román kori faragott köveket, a hajó alapfalában megfigyelt vékony földréteget, a szentély alatti íves falat tarthatjuk. Ugyancsak elgondolkodtató probléma, és a középkori építéstörténetben nem kis bizonytalanságot okozhatna a „vörösmárvány fedlapos sír” és az ún. „kör alakú építmény” helyzete, illetve ez utóbbi építmény és a sávalap között megfigyelt agyagos, majd köves járószintek (?) kérdése (ti. az északi bejárathoz képest túl nagy ezek és a bejárat közti szintkülönbség a templom belső terének méretéhez képest).47 El kell ismerni, hogy — amennyiben mind a megfigyelések módja, mind ezek értelmezése megfelelően történt — ezeket leginkább valóban egy korábbi templom fennállásával lehetne magyarázni, tudniillik az ahhoz tartozó részletek lehetnének. Azonban az ásatási terület korlátozott kiterjedése és a nehezen követhető rétegmegfigyelések miatt, illetve a falszövet vizsgálata alapján véleményem szerint 136
