Bíró Szilvia - Székely Zoltán: Arrabona - Múzeumi Közlemények 49/2. (Győr, 2011)
Tanulmányok - Giber Mihály: Egy alig ismert egyházi emlékünk - középkori templom a győri Káptalandombon
GIBER MIHÁLY EGY ALIG ISMERT EGYHÁZI EMLÉKÜNK... hezen megválaszolható kérdéseket vetnek fel három évtized távlatából. Megemlítendő ugyanakkor, hogy az egész ásatás alatt 1983-ban készültek a legrészletesebb felmérési rajzok (felszínrajzok, a falazat felmérési rajzai és a hajóban és a szentélyben felvett metszetek rajzai). Mégis, a templom építését megelőző, de a római kori épület falait elfedő, és a templom egész területe alatt mutatkozó fekete rétegen kívül a hajóban csak az agyagos-köves (omladékos? feltöltési?) réteg figyelhető meg, míg a szentély nyugati felében talán beásás és annak betöltési rétegei, míg a szentély keleti felében talán a templom építését megelőző fekete rétegek, illetve az alapozási árok beásása és annak (sárga agyagos, köves!?) betöltése kerültek dokumentálásra.37 (Például a 18. kép.) A templom külső oldalán tűzoltó jellegű régészeti munka folyt, azaz a helyreállítás kivitelezési munkái közben megfigyelték és dokumentálták, illetve mentették, amit még lehetett dokumentálni és menteni, azonban a napló bejegyzései szerint ebben a harcban általában a kivitelezők voltak a nyertesek.38 A nem kimondottan a helyreállításnak alárendelt vagy a helyreállítás által befolyásolt régészeti munka két részre bontható. Egyrészt a templom nyugati oldalánál és északnyugati sarkánál a római kori fal, illetve épület újabb részletei kerültek feltárásra. A templom nyugati fala előtti területen előkerült a római kori fal délnyugati irányú folytatása, de a fal már eddig is ismert szakaszait is letisztították. Megfigyelhető volt a fal gondosan síkba rakott keleti oldala, ami az egykori épület homlokzatának vonalát alkothatta. Az északi falnál a bejárat közelében a templomon kívül is előkerült a római kori fal újabb részlete, melybe a templom alapozása belevágott (bár ezt már 1981-ben is megfigyelték, de akkor még csak a belső oldalon). A római kori fal nyugati oldalán terazzopadló részletét tárták fel, melyet áttörve márványtöredékeket és tetőcserepeket találtak, azaz elképzelhető, hogy a csak csekély részletében megismert római kori épület esetében is több építési periódussal lehet számolni.39 Másrészt Kozák Károly az ez évi kutatás során a középkori templom esetében már egyértelműen két román kori periódussal számolt. Mint már utaltam rá, elmélete alapján a templom alaprajzi elrendezése, mérete mindkét általa feltételezett román kori periódusban azonos volt. Kozák Károly a naplóban lejegyzett megfigyelési eredményei és ezek saját értelmezése szerint a két templom és ezáltal a két építési periódus fala közti elválást az alapfal szintjén vélte felismerhetőnek. Az első templomhoz tartozónak vélte az alapfal azon részét, melynek kövei között agyagos, sárga földes kötőanyagot azonosított. A két templom falazása közötti váltást a kváderfalazatban megfigyelt 1-3 cm vastag földrétegben találta meg, e fölött határozta meg a „felső templom” (vagy máskor „II. templom”) alapozási kősorainak erősen habarcsos felületét. Az „alsó templom” (vagy máskor „I. templom”) esetében sárgás homokos habarcsos nyom csak a belső oldalon volt látható, külső oldalon csak elszórtan látszott.40 A római kori fal maradványának koronamagassága41 alatt három, felette két olyan kősort fi-135
