Bíró Szilvia - Székely Zoltán: Arrabona - Múzeumi Közlemények 49/2. (Győr, 2011)
Tanulmányok - Giber Mihály: Egy alig ismert egyházi emlékünk - középkori templom a győri Káptalandombon
ARRABONA 2011.49/2. TANULMÁNYOK Szintén a hajó déli falánál lévő — a fotók alapján a félköríves falú aknától délredélkeletre eső — területen végzett, a térburkolat akkori szintjétől kiinduló szintsüllyesztés közben 1x1,3 méteres sávban téglapadló és egy fal maradványa került elő. (14. kép) A padlótéglák (20x20x3,5 cm) többsége sima felületű volt, de volt közöttük néhány oroszlánt, illetve lovat ábrázoló darab is. (Templom 1982; Ásatási napló, 2. oldal, 44. és 45. fotótáblák képei.) Sőt az is megfigyelhető az ásatáson készült fotókon, hogy némelyik padlótéglát az ábrázolással lefelé helyezték el a fektetőhabarcsban, így az egyes ábrázolások lenyomata a habarcs felületében őrződött meg. (Templom 1982; 45. fotótábla, 1-3. képek.) Ez esetleg a padlótéglák másodlagos felhasználására utalhat, tehát nem kizárt, hogy a padlótéglákat egy másik épületből, annak bontásakor vagy átépítésekor hozhatták ide és használhatták fel. Az azonban továbbra is kérdéses, hogy a feltárt padlózat és a mellette lévő igen csekély falmaradvány milyen korú és funkciójú épülethez tartozhatott. Az ásatási terület határa — mint már említettem — a templom falainak közvetlen közelében húzódott, így a templomtól délre fekvő épület, épületrészlet azonosításához feltétlenül szükséges nagyobb felületű feltárásra nem volt mód. Végül megemlítendő, hogy újabb felmérésekkel pontosították a templom méretét (13,2x6,3 m). (Templom 1982; Jelentés, 2.) 1983 Az 1983-as feltárási munkák elsősorban már a helyreállításhoz kapcsolódtak, igazodtak, nagyrészt annak voltak alárendelve.35 A kutatás menetét a helyreállítási tervek kivitelezési munkái ez évben nagy mértékben befolyásolták, sőt a napló szövege szerint többször akadályozták is a szakszerű régészeti munka elvégzését.36 A helyreállítás részeként a templom hajójába az északi és déli fal mentén, azokkal párhuzamosan, vízelvezető árkokat terveztek, melyek a diadalív vonala előtt a hajó belseje felé fordulva összekapcsolódtak egymással, illetve a szentély középtengelyében kijelölt és a szentélyből a hajó felé vezető harmadik vízelvezető árokkal. A templom belsejében ennek megfelelően a vízelvezető árkok nyomvonalának feltárása jelentette a feladatot az előző évben a hajó középső részén feltárt „kör alakú” építmény és a korai központi sír körüli területen. (16. kép) A kijelölt nyomvonalon dokumentált agyagos sáv mélyítése során, annak középső rétegeként „sűrűn lerakott köves felületiként meghatározott réteg került elő, mely a kör alakú építményhez tartozó alapozás felé keskenyedett. (Templom 1983; Ásatási napló 17.) Az ún. kör alakú építmény a feltárás tanúsága szerint valójában csak háromnegyed kör alakú volt, nyugati része a hajó hossztengelyére merőlegesen, egyenesen záródott. Az alapozás egyenesen záródó nyugati oldalához a napló leírása szerint agyagosköves réteg csatlakozott. (Kozákl984,110.;Templom 1983, Jelentés, 1.) (17. kép) Az építmény funkciója, kora továbbra is rejtély maradt, miként a hozzákapcsolódó köves felületek, rétegek elemzése kizárólag fotók és rajzok alapján ismét csak ne134
