Bíró Szilvia - Székely Zoltán: Arrabona - Múzeumi Közlemények 49/2. (Győr, 2011)
Tanulmányok - Giber Mihály: Egy alig ismert egyházi emlékünk - középkori templom a győri Káptalandombon
GIBER MIHÁLY EGY ALIG ISMERT EGYHÁZI EMLÉKÜNK... téglapadlóval és az új nyugati fallal a XVI. század utolsó negyedében. (A lépcsőbe beépített kváderkövek — hasonlóan az északi kapu elfalazásához és a templom nyugati részébe épített új nyugati homlokzati falhoz — a templom visszabontott nyugati részéből származhattak.) A lépcső egy új, a szentély végében nyíló bejárattal állhatott kapcsolatban, azaz a templomnak ekkor már valószínűleg nem volt egyházi funkciója. A lépcső utalhat a templom körüli terepszint megemelésére is, hiszen az új bejárat küszöbszintje magasabban volt, mint a középkori templom kapujának küszöbe. A lépcső elbontása és a téglapadló ide eső részének felbontása után lehetővé vált a szentély feltárása. A napló szövegéből összegyűjtve a szentély területének rétegviszonyaira vonatkozó leírásokat, itt is eléggé nehezen követhető rétegződéssel állunk szemben, ráadásul a rétegek, felületek értelmezésében a fotók és a metszetrajzok sem nyújtanak érdemi segítséget, főképp, hogy utóbbiak ez esetben is a szöveghez képest eltérő képet adnak. Összességében a téglapadló alatt törmelékes feltöltési (?) rétegek, illetve a szentélyzáródásnál az ismert fekete földréteg azonosíthatók.29 A szentély záródásában rétegbontás közben a felmenő fal alá futó, a szentély felmenő falától némileg eltérő ívű kváderfalat figyeltek meg, amit egy korábbi építési periódus emlékének véltek.30 A hajó és a szentély csatlakozásánál az északi oldalon meghagyott tanúfal bontásakor szintén jelentkezett a feltárók által korainak vélt szentélyfal.31 A szentély fala alatt ekkor és az előző évben is megfigyelt falazat ívének eltérése a felmenő falszakasz ívétől arra a következtetésre vezette Kozák Károlyt, hogy a feltárás alatt álló templom esetében két román kori építési periódussal lehet számolni. Feltevése szerint a feltárt román kori kápolnát megelőzte egy korábbi, de a későbbivel azonos méretű templom. Később ez a feltevés meggyőződésévé vált.32 A templom északkeleti sarkánál az előző évben dokumentált faltömb körüli területet kitisztították. A fotók alapján a faltömb törtkőből épült, alja hosszabban, de szintén csonkán maradt meg és ráfut a szentély alatt megfigyelt íves fal külső részére. (12. kép) A falból egy másodlagos beépítésű hengertagos faragott követ is kibontottak.33 Feltehető, hogy a fal felső részei akár közvetlenül, de bekötés nélkül csatlakozhattak a szentélyzáródás északi szakaszához. Kérdéses ugyanakkor, hogy milyen építmény része lehetett a csonkán megmaradt fal? Ettől nyugatra, a templom északi fala mentén végzett kutatás során szintén találtak sírokat. (Templom 1982, 23. és 24. sz. rajzok.) A déli fal melletti, téglából épült, félköríves kút/akna (?) feltárása is folytatódott 1982-ben. (13. kép) A kút/akna alját 2,75 m mélyen habarcsos, kavicsos kemény réteg képezte. A leletanyag a XVI-XVIII. századra volt keltezhető, kivéve az objektum nyugati felét, ahol az akna aljának lemélyített részén átvágott agyagrétegben, illetve kevert barna rétegben XV-XVI. századra keltezett leletanyagot találtak.34 Az akna feltárásakor vizsgálták a templom déli hajófalának alapozását is, mely lépcsős szerkezetűnek tűnt. (Templom 1982; Ásatási napló, 10.) 133
