Bíró Szilvia - Székely Zoltán: Arrabona - Múzeumi Közlemények 49/2. (Győr, 2011)
Tanulmányok - Giber Mihály: Egy alig ismert egyházi emlékünk - középkori templom a győri Káptalandombon
GIBER MIHÁLY EGY ALIG ISMERT EGYHÁZI EMLÉKÜNK... mind vertikálisan rendkívül sűrűn helyezkedtek el (9-10. kép), ennek megfelelően a későbbi sírokkal rendre átvágták a korábbiakat, aminek következtében a sírok egy részében a vázaknak csak a töredéke volt meg.18 A templom hajójának középső részén, a III—IV. szelvények határán „gödör” jelentkezett, melyről megállapították, hogy egy központi helyzetű sírról van szó. A sír később a 90. számot kapta. (Templom 1982; Ásatási napló, 11-12., 8., 9. és 11. sz. rajzok.) A kutatás későbbi szakaszában kiderült az is, hogy a sírral egy korábbi, szintén központi helyzetű, téglából épített sírt is átvágtak, utóbbi sírnak emiatt már csak egy részét lehetett feltárni. A korábbi sír lefedésére vörösmárvány lapokat használtak, oly módon, hogy annak sima felülete lefelé, durva, megmunkálatlan felülete felfelé nézett.19 A hajó belsejének feltárása során a vörösmárvány fedlapos sír nyugati oldalán egy— a napló szövegében szereplő megfogalmazást átvéve — „kör alakú építményt” (10., 11., 16. és 17. képek), ettől nyugatra — a metszetrajzok (pl. 11. kép) szerint — agyagos járószintet (?) találtak. (Kozák 1983, 101.; Templom 1982, 8. és 9. sz. rajzok.) A kör alakú építmény funkciója, rendeltetése nem ismert. Az ásatáskor készült fotókon az egyértelműen megfigyelhető, hogy a kör alakú építmény egy korai építkezés emléke. A templom belsejében feltárt sírok döntő többsége bizonyosan későbbi az építmény által fémjelzett periódusnál, hiszen a sírokat a (viszszabontott?) kör alakú építményt fedő rétegbe, rétegekbe, feltöltésbe (?) ásták bele. A kör alakú építménnyel egyidősnek — helyzete alapján —jobb esetben is csak a vörösmárvány fedlapos sír tartható, de még ez is kérdéses. (10-11. kép) Ugyanakkor a hajó rétegeinek eléggé bonyolult szöveges leírása alapján nem igazán lehet tájékozódni, ráadásul a rajzokon ábrázolt rétegviszonyok sem tükrözik a naplóban leírtakat, mint ahogy a rétegek kérdésében a fotók sem igazítanak el minket. Mindenesetre felvethető, hogy a dokumentációban említett, de 1982-ben rajzon fel nem tüntetett agyagos-köves réteg talán omladékos feltöltés lehetett. A naplóban szereplő, de rajzon nem ábrázolt fekete és barna rétegek helyett a metszetrajzokon szürkésbarna vegyes kevert réteg tűnik fel. A réteg „kevertsége” talán a nagyszámú sír általi bolygatottság eredménye lehetett. A téglapadló alatt egyértelműen azonosítható korábbi járószintre semmilyen adat nem utal — azaz a középkori járószint talán a téglapadló szintjével volt azonos vagy kissé magasabban (pl. a templom falának belső oldalán körbefutó, a téglapadlónál magasabban fekvő padka szintjén?) helyezkedhetett el. Lejjebb már csak a legfelül lévő sírok kis mélysége miatt sem képzelhető el korábbi, azaz középkori járószint.20 A hajó északi falának belső oldala előtti területen, a hajó északkeleti részén a padka előtt, és a nyugati részen a padkába mélyesztve cölöplyukakat figyeltek meg, melyeket Kozák Károly a XVI. század második felének építkezéséhez (az építési állványhoz) kötött.21 A hajó északi oldalán lévő III. szelvényben a templom fala mentén körbefutó padka alapozásának tisztításából másodlagosan beépített, félköríves díszítésű, román korinak meghatározott faragott követ is kibontottak. (Templom 1982; Ásatási napló, 14.) 131
