Bíró Szilvia - Székely Zoltán: Arrabona - Múzeumi Közlemények 49/2. (Győr, 2011)
Tanulmányok - Giber Mihály: Egy alig ismert egyházi emlékünk - középkori templom a győri Káptalandombon
ARRABONA 2011.49/2. TANULMÁNYOK Az északi falon lévő eredeti, de elfalazott állapotban megtalált középkori bejárat kibontása is megkezdődött 1981-ben, de ekkor még csak a bejárat északi, külső oldalát bontották ki. (8. kép) Az elfalazott bejáratra az északi fal külső oldalának vizsgálata során bukkantak, amikor észrevették, hogy a felmenő fal kvádersorait egy rövidebb szakaszon törtköves falazás szakítja meg, láthatóan másodlagos beépítésben. A kibontott kapu szélessége 1,24 m. Küszöbét két keményebb, lekopott felületű kő alkotta. Feltételezték, hogy ezen a szélességen belül állhatott a két szárkő is, tehát a kapu eredeti szélessége a kibontottnál keskenyebb lehetett. Az eredeti bejáratot elzáró elfalazás belső oldalát annak vakolt síkjával együtt ekkor még érintetlenül hagyták.12 A templom északi falánál is tártak fel sírokat (Templom 1981, 34/b fotótábla, 1. kép; 35. fotótábla, 2. kép; 36. fotótábla.), illetve ugyanezen az oldalon a hajó és a szentély csatlakozásánál egy téglából és kváderkőből rakott, kelet felé húzódó falat is találtak, ennek további részét is próbálták megtalálni feltáráskor, de az erre irányuló kutatás nem járt sikerrel. A fal a szentély és a hajó csatlakozásától indult, a vizsgálatára nyitott kutatóárokban a tér akkori szintjétől mérve 35 cm mélyen habarcsos járószintszerű rétegre, keletebbre pedig egy meszelt felületű falra bukkantak. A feltáráskor készült fotókon az is látható, hogy a templomtól kissé északkeletre egy négyzetes alaprajzú faltömb is előkerült (12. kép). Kérdéses, hogy a templom északi falától kelet felé futó falhoz tartozott-e? A hajó északkeleti sarkánál kváderkövekből rakott íves falmaradványt is találtak, mely a megfigyelések szerint aláfutott az apszis falának.13 (Ez utóbbi megfigyelésnek a későbbiekben lesz még jelentősége.) A templom déli oldalánál egy sárga és barnásvörös téglákból, illetve helyenként kőből épült íves falazatú építményt találtak. (13. kép) Az ismeretlen funkciójú építmény korát (melyet ennek ellenére kút vagy akna néven említettek a dokumentációban) annak falát alkotó téglák alapján újkorinak határozták meg.14 Az építményt földbe vájt gödörbe építették, csak belső oldala mutatott síkot. Utólagos hozzáépítettsége a hajó déli falához már a kutatás elején tisztázódott. Az íves fal déli részén köpenyezés nyoma volt megfigyelhető, az ív keleti szakaszán a falazás felső része rongáltnak, újrafalazottnaktűnt.15 1982 Ebben az évben felszedték a templom keleti felében lévő téglapadlót a hajó északkeleti szögletéből kiindulva. A padlótéglák között a XVI. század utolsó negyedére, 1570 körűire datálható, ún. „csatos” jelű téglák is voltak,16 melyek megadják a felszedett padló készítésének korát is. Ekkor bizonyosodhatott be, hogy az előző évben még „egybevont CD monogram”-nak vélt jel valójában a XVI. század vége felé igen elterjedt csatos jelként értelmezendő.17 A padlótéglák felszedése után, a szintsüllyesztés során a téglapadló szintje alatt már kis mélységben is sírokat találtak (9. kép). Ezzel bizonyossá vált, hogy a templom teljes területén temetkezésekkel kell számolni. A sírok mind horizontálisan, 130
