Bíró Szilvia - Székely Zoltán: Arrabona - Múzeumi Közlemények 49/2. (Győr, 2011)
Tanulmányok - Giber Mihály: Egy alig ismert egyházi emlékünk - középkori templom a győri Káptalandombon
GIBER MIHÁLY EGY ALIG ISMERT EGYHÁZI EMLÉKÜNK... Giber Mihály EGY ALIG ISMERT EGYHÁZI EMLÉKÜNK — KÖZÉPKORI TEMPLOM A GYŐRI KÁPTALANDOMBON Győr belvárosában, a középkori vár (a mai Káptalandomb területe) központjában álló székesegyháztól délre, közel három évtizede feltárva és helyreállítva láthatók egy kicsiny középkori templom maradványai. (1. kép) A templomról információt a helyszínen a győriek és a városba látogatók mindössze az épület nyugati falán elhelyezett tábláról kaphatnak. A kizárólag magyar nyelvű szöveg szerint a látogató egy kora Árpád-kori templom maradványa előtt áll, melyet az Országos Műemléki Felügyelőség tárt fel és állított helyre. Ennél többet a helyszínen nem is lehet megtudni, de a templommal kapcsolatos szakirodalom is meglehetősen szűkszavú. A templom régészeti kutatásának története, helyreállításának módja, a feltárás során előkerült leletanyag bemutatása mind a mai napig elmaradt, de valószínűleg még a levéltári források közzétételének területén is lenne pótolnivaló. Jelen dolgozatomban — már csak terjedelmi okok miatt is — nem vállalkozhatok arra, hogy mindezen hiányosságokat itt és most pótoljam. Tanulmányom célja a régészeti dokumentációk rendelkezésre álló szöveges, rajzi és fotóanyagának, illetve a templommal kapcsolatban megjelent szakirodalmi adatoknak a feldolgozása, összefoglalása volt. Egyelőre nem történt meg a templom leletanyagának feldolgozása, s nem folytattam levéltári kutatásokat sem. Jelen tanulmányom célja ennek a folyamatnak a megkezdése. Első lépésként a templom feltárásának menetét, a templom építéstörténetének, illetve azonosításának kérdését próbálom meg felvázolni. Előre bocsátva, hogy a most kirajzolódó kép csak további közlemények, tanulmányok megjelentetése után tekinthető majd teljesnek.1 A templom régészeti kutatása A templom régészeti kutatása ugyan már 1979-ben megkezdődött, a teljes feltárásra azonban csak 1981-1983 között került sor. Az ásatásokat Kozák Károly, az Országos Műemléki Felügyelőség munkatársa vezette.2 Az alábbiakban időrendben haladva ismertetem a kutatás menetét. 1979 A székesegyháztól délre (az akkori Martinovics, ma Apor Vilmos téren3) 1979- ben a helyi múzeum előzetes értesítése nélkül megkezdett tereprendező munkák zajlottak. A munkálatok célja a tér új burkolatának kialakítása és a tér rendezése volt. A tér akkor meglévő kockakő burkolatát felszedve mindössze 15-30 cm mélyen falakat találtak. A végül a Műemléki Felügyelőség által elvégzett régészeti kutatás csak a falak előkerülésének hírére indulhatott meg. 127
